Cvetajeva, Marina: Аhmatovának 7. „Te letéped a lepleket…” (Ахматовой 7. «Ты, срывающая покров…» in Hungarian)

Ты, срывающая покров

С катафалков и с колыбелей,

Разъярительница ветров,

Насылательница метелей,

Лихорадок, стихов и войн,

– Чернокнижница! – Крепостница! –

Я заслышала грозный вой

Львов, вещающих колесницу.

Слышу страстные голоса –

И один, что молчит упорно.

Вижу красные паруса –

И один – между ними – чёрный.

Океаном ли правишь путь,

Или воздухом – всею грудью

Жду, как солнцу, подставив грудь

Смертоносному правосудью.

26 июня 1916

Te letéped a lepleket

a bölcsőről s a katafalkról,

te a szeleket bőszited,

küldesz ránk hóvihart, kavargót,

lázakat, verset s háborút,

- Jobbágyúrnő! - Varázslóasszony -

Hintód körül a koszorút:

oroszlánok bőgését hallom,

és szenvedélyes hangokat -

s egyet, mely hallgat rendületlen.

Lobog piros vitorlahad -

s egy köztük éjsötéten lebben.

Utad a tengeren vezet

vagy levegőben - várok egyre,

mint napra, tárva mellemet,

mint halálos ítéletemre.

1916. június 26.