Cvetajeva, Marina: Zsidóknak (Евреям in Hungarian)

Кто не топтал тебя — и кто не плавил,
О купина неопалимых роз!
Единое, что на земле оставил
Незыблемого по себе Христос:

Израиль! Приближается второе
Владычество твоё. За все гроши
Вы кровью заплатили нам: Герои!
Предатели! — Пророки! — Торгаши!

В любом из вас, — хоть в том, что при огарке
Считает золотые в узелке —
Христос слышнее говорит, чем в Марке,
Матфее, Иоанне и Луке.

По всей земле — от края и до края —
Распятие и снятие с креста
С последним из сынов твоих, Израиль,
Воистину мы погребём Христа!

Ki nem taposott, ki nem hamvasztott téged
Ó, csipkebokor, te eléghetetlen!
Az egyetlen itt hagyott örökséged
Krisztus, magad után: a rendíthetetlen
 
Izraél! Közel új eljöveteled,
Garasaidért megadtál minden árat,
Véreddel fizettél, és lettetek
Hősök! Árulók! Próféták! Kufárok!
 
Bárkiben közületek, akár még abban
Is, ki kincset számol hunyó gyertyalángnál
Krisztus szava szól, messze hallhatóbban,
Mint Márknál, Máténál, Jánosnál, Lukácsnál.
 
Az egész Földön, meddig a szem elér
Ha megfeszítjük, s a keresztről levesszük
Legutolsó fiadat, Izraél,
Akkor Krisztust valóban eltemetjük!