Gašparovič Hlbina, Pavel: Bécs (Viedeň in Hungarian)

Zlomený smútok v hlase
na ceste k Ostbahnhof,
na dlhej ulici,
kde slnce prezeralo šperky vo výklade,
kosatec márnosti vädnul
v spomienkach starých radníc
tiesnil ma o samote,
keď večer rozhadzoval
na nebi kopec bielych mravcov,
jablko polnoci sa kotúlalo
po svahu svitania
a v tráve proti slnku,
opitý mesiac nad štefanským dómom
vysmial sa mojej nude.

Hangban levert bánat
útban Ostbahnhof felé,
elnyúlt utcán,
hol kirakatok ékszereit Nap nézegette,
öreg tanácsházak emlékeiben
hiúság nőszirma hervadt
magányomban feszélyezett engem,
mikor éjszaka egy halomnyi
fehér hangyát égen szórt szerteszét,
éj almája hajnalpír
lejtőjén és fűben
gurult Nappal szemben,
Szent István-székesegyház felett
részeg Hold unalmamon nevetett.