Žembera , Juraj: Nomen omen II (Nomen omen II in Hungarian)

                    à Dante Alighieri

Samohlásky sú obnažené city
oslepenie slnkom
aj bolesť a umieranie
sú krátke a dlhé.
Spoluhlásky sú obelisky
víťazné stĺpy obtočené niečími víťazstvami
niečími prehrami
sú mäkké a tvrdé.
V striedaní spoluhlások a samohlások je rytmus.
A slabosť v kolenách.

Vie to stará čižma
ťažko sa obúva ešte ťažšie vyzúva
ani vyzutá sa neodkladá ďaleko.
Správne miesto v správnom čase
v srdci má samohlásky
ktoré nedelí nechráni tieň obelisku.

Koľko sa toho narozprávalo
a narozpráva
a čím ďalej tým viac aj popíše.
Krajina do každého počasia
občas s vrodenou srdcovou arytmiou
otvorená odhalená
chytíš jej rytmus
zavrie sa silou večerných kvetov.
Pred všetkým
s niekým v ponore

Cuore!
           Dolore!
                       Amore!

                    à Dante Alighieri

A magánhangzók meztelen érzelmek
Nap általi vakítás
egyben fájdalom és haldoklás
vannak rövidek és hosszúk.
A magánhangzó obeliszkek
diadalmi oszlopok mások győzelmébe
és vereségébe göngyölve
vannak mély és magas hangrendűek.
Magán- és mássalhangzók váltásában ritmus rejlik.
Térdben meg erőtlenség.

Tudja ezt az öreg csizma
nehezen felhúzható és még nehezebben levehető
de a levett sem tétetik nagyon félre.
Megfelelő helyen megfelelő időben
szívében magánhangzók honolnak
melyeket obeliszk árnya nem oszt nem véd.

Mennyit beszéltek
és beszélnek
s hova tovább írnak is róla.
Minden időjárást kiállt tartomány
esetenként szívritmuszavarral született
nyitott feltárt
ritmusát elkapod
alkonypír virágának erejével záródó.
Minden elől
valakivel elmerülve

Cuore!
           Dolore!
                       Amore!