This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Rúfus, Milan: A gyermekkori táj (Krajina detstva in Hungarian)

Portre of Rúfus, Milan

Krajina detstva (Slovak)

Krajiny sú. O túto požiadaj
iba vo sne. A nestúp nohou, padneš.

To akoby si, čierny pasažier,
zo svojho času ako z lietadla
chcel vystúpiť a rovno na obláčik.
Prisahajúc, že unesie
to ťažké, ktorým si,
to navždy bez krídel.

A zatiaľ je to oltár. Iba oltár.
A Pána Boha nikto nevidel.

Ale čo na tom záleží,
z akého kameňa je socha.

Tu kameň nie je kameň,
je myšlienka. Tak postoj.

A potom choď a ži.


PublisherDielo I. MilaniuM 2002, s. 188

A gyermekkori táj (Hungarian)

Sokféle táj van. De azt csak álmodban
keresd. Ha odamégy, elesel.
 
Ki akarnál lépni, potyautas,
a jelenedből, mint repülőgépből,
egyenest egy közeli felhőre.
Bizonygatod, elbírja a súlyt,
mely te magad vagy,
melynek sose lesz szárnya.
 
Ám az a táj ma már oltár. Csak oltár.
És az Úristent senki se látja.
 
De mindegy az, milyen
kőből való a szobra.
 
A kő nem kő, de
él a gondolat. Állj meg hát.
 
Aztán eredj és élj!



Uploaded byP. T.
Source of the quotationH. G.

minimap