Milišić, Milan: Borszentélybe vezetett (Uveo me u odaje vina in Hungarian)

Uveo me u odaje vina
Gde je mrak opojan, hlad zemljin –
Sunce je zastalo u okviru vrata, i pušilo.
On je bio lak kao duh
Ruke su mu, žilave, bile čiste
Merice su, ulubljene, bile čiste
Dao mi je da kušam iz prve bačve
Dao mi je da kušam iz druge bačve
I gledao me u lice nakon prvog gutljaja
Da vidi što piše –
U mojoj glavi je zvonilo potonulo zvono
Čudesni napev iz zraka i iz dubine
Pijem vino Poništenja
Pijem vino Sjedinjenja
Podsećam svog vinotoču gordog na podrum
Čoveka s golim podlakticama:
Prvo je postojalo pijanstvo,
Vino je stiglo docnije
On se smeje, veli: kušaj ovo.

Borszentélybe vezett
Ahol a sötét bódító, a hűvös a földé –
A nap megállt az ajtóban, és gőzölgött.
Ő szellemkönnyű volt,
Keze kemény és tiszta,
A mércék horpadtak és tiszták,
Adott kóstolót az első hordóból,
Adott kóstolót a második hordóból
És az első kortyok után arcomat figyelte,
Mit üzen –
Fejemben elsüllyedt harang szólt,
Pazar, légből és mélyből jövő, egyszólamú mű,
Iszom a Megsemmisítés borát
Iszom az Egyesítés borát
Említettem a pincéjére büszke borásznak,
A meztelen alkarú embernek:
Először a részegség létezett,
A bor később érkezett.
Nevetve mondta: ezt kóstold meg.