This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Mitrović, Nemanja: Néha, alig hallhatóan (Ponekad, jedva čujno in Hungarian)

Portre of Mitrović, Nemanja

Ponekad, jedva čujno (Serbian)

Ponekad, jedva čujno, ključevi zazvone među
svetovima; nešto nevidljivo, skrivano,
neoprezno se oda. Posle tamnih godina kiša
i plača, vaskrsli je sišao niz dugu u svoj
sunčani zavičaj. Sav u zlatu, budi se na mestu
gde se iznenadio, bez pozdrava i bez bola,
oprostio sa sobom; davno se raspao a beli krst
još brani njegov grob. Nema ničeg čudesnog u
ovom poznom buđenju jer nema sećanja na smrt;
tuđe godine skrio je jedan treptaj njegovog oka.
Ali otkud to da je maločas na golim granama bio
sneg a sada proleće draži pupoljke i kroz
mračno, nabujalo zelenilo veju leptiri?



Uploaded byFehér Illés
PublisherRatkovićevi večeri poezije Bijelo Polje
Source of the quotationIn Zoran Bognar: Novo raspeće
Publication date

Néha, alig hallhatóan (Hungarian)

Néha, alig hallhatóan, a világok között megszólalnak
a kulcsok; óvatlanul valami láthatatlanról, rejtettről
árulkodnak. Az esős, sírással telt, nehéz évek után,
a feltámadott napsütötte hazájába szivárványon
ereszkedett le. Aranyba-vontan, azon a helyen ébred,
ahol meglepődött, köszönés nélkül, fájdalom nélkül
búcsúzott önmagától; régen szétesett, de sírját
a fehér kereszt még őrzi. Ebben a késői ébredésben
semmi csodálni való sincs, hisz a halált emlék nem őrzi;
egy szempillantása idegen éveket rejtett.
De hogyan lehetséges, a csupasz ágakon, ahol nemrég
még hó volt, most ott a tavasz rügyeket fakaszt és
a sötét, buja zöldben lepkék táncolnak?



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationhttps://feherilles.blogspot.rs/

minimap