This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Lalić, Ivan V.: Szeretett helyünk (Mesta koja volimo in Hungarian)

Portre of Lalić, Ivan V.
Portre of Répás Norbert

Back to the translator

Mesta koja volimo (Serbian)

Mesta koja volimo postoje samo po nama,
Razoren prostor samo je privid u stalnom vremenu,
Mesta koja volimo ne možemo napustiti,
Mesta koja volimo zajedno, zajedno, zajedno,
Pa zar je ova soba soba ili je zagrljaj,
I šta je pod prozorom; ulica ili godine?
A prozor, to je samo otisak prve kiše
Koju smo razumeli koja se stalno ponavlja,
I ovaj zid ne međi sobu, nego možda noć
U kojoj sin se pokrenu u krvi tvojoj zaspaloj,
Sin kao leptir od plamena u sobi tvojih ogledala,
Noć kad si bila uplašena od svoje svetlosti,
I ova vrata vode u bilo koje popodne
Koje ih nadživljuje, zauvek naseljeno
Običnim tvojim kretnjama, kada si ulazila,
Kao vatra u bakar, u moje jedino pamćenje;
Kad odeš, prostor za tobom sklapa se kao voda,
Nemoj se osvrtati: ničeg van tebe nema,
Prostor je samo vreme na drugi način vidljivo,
Mesta koja volimo ne možemo napustiti.



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationhttps://sites.google.com/site/projectgoethe

Szeretett helyünk (Hungarian)

Szeretett helyünk csak általunk létezik,
A szétzilált tér csupán légvár az állandó időben,
Szeretett helyünk, nem hagyhatjuk el,
Az együtt, együtt, együtt szeretett helyünk,
E szoba tán tényleg szoba vagy ölelés,
És ami az ablak alatt rejlik; utca vagy évek?
És az ablak az első eső hátramaradt lenyomata,
Melyre ráeszméltünk, mely folyton visszatér,
És e a fal nem övez szobát, tán az éjszakát
Hol réveteg véredben fiú mozgolódik,
Éjnek évadján, midőn fényedtől riadsz,
Szobád tükrében a fiú akár egy pillelob,
És ez az ajtó vezet valahány délutánba
Mely téged egyszer s mindenkorra túlélt
Amikor belépsz, jelentéktelen mozdulataid
mint tűz a rézbe, egyetlen emlékké forrnak;
Ha elmész, vízként zárul be mögötted a tér,
Ne nézz vissza: rajtad kívül nincs semmi,
A szoba csak egy másként érzékelt tér,
Szeretett helyünk nem hagyhatjuk el.



Uploaded byRépás Norbert
Source of the quotationtranlator

minimap