Jurić, Zlatan: Anyám, az érintetlen (Mati, devica in Hungarian)

Moja prelepa Mati, bela,

u podnožju neba usnila.

Dugorepe zvezde blagu dušu nose,

rađaju anđelčiće-zečiće.

Sedam stotina serafima,

nerazumnom pesmom kliču.

Čisti, goli, nasmejani.

U vrtovima božjim niču makovi.

Venac cvetova Mati ubrala.

Svečano venčanje, udešeno.

Svemoćni Muž, uzbuđen, ćuti.

Nevesta presrećna, u bledoj venčanici.

Malčice nepomična i slepa,

nevina, drhti prve bračne noći. 

Csillagos égbolt alatt aludt el

szépséges hófehér Anyám.

Gyengéd lelket visznek az üstökösök,

angyal-nyulakat szülnek.

Hétszáz szeráf

érthetetlen dalt énekel.

Tiszták, meztelenek, vidámak.

Isten kertjében mák terem.

Anyám koszorúvirágot szedett.

Takaros, ünnepélyes esküvő.

Hallgat, izgatott a mindenható Férj.

Halvány esküvői ruhájában vidám az Ara.

Alig mozdul és vakon,

érintetlen, reszket az első nászéjszakán.