Lohmeyer, Julius: A rózsabimbó (Rosenknospe Magyar nyelven)

"Der Gott der Blüthen ist das Licht."             

Die Knospe wollt' ich brechen                          
In später Abendstund,                                      
Mir war, ich hörte sprechen                              
Den halberschloss'nen Mund:                          

"O lass im Morgenthaue                                  
Mich ganz erschliessen nur                               
Ihm, den ich ahnend schaue,                            
Dem Lichtgott dieser Flur.                                

Gern fall' ich dann dem Loose,                        
Das frühen Tod mir beut —                               
Brich morgen mich als Rose,                            
Nur nicht als Knospe heut."                             

„Virágzás Istene a fény”

Késő este kimentem
Letörni egy bimbót,
Mikor hozzá értem
Suttogva hozzám szólt:

„A harmatos reggelen
Kinyílni engedj még,
Mező fényistenének
Hódolni szeretnék.   

Örömmel veszem sorsom
Kora halál egy bók,
Törj le holnap mint rózsát
Csak ne ma, mint bimbót.”