Morgenstern, Christian: Az alsónadrág (Die Unterhose Magyar nyelven)

Heilig ist die Unterhose,

wenn sie sich in Sonn und Wind,

frei von ihrem Alltagslose,

auf ihr wahres Selbst besinnt.

Fröhlich ledig der Blamage

steter Souterränität,

wirkt am Seil sie als Staffage,

wie ein Segel leicht gebläht.

Keinen Tropus ihr zum Ruhme

spart des Malers Kompetenz,

preist sie seine treuste Blume

Sommer, Winter, Herbst und Lenz.

Szent az alsónadrág,

hogyha napba, szélbe tárva fent,

köznapi gondját ledobva

délceg önmagán mereng.

Hosszas alsóbbrendűsége

szégyenétől most szabad;

leng, mint madzagjának éke

mint vitorla, úgy dagad.

Színt a festő-kéz, tetézni

tarkaságát, nem talál;

hű virágaként becézi

tavasz, ősz, tél és a nyár.