Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kästner, Erich: Csöndes látogatás (Stiller Besuch Magyar nyelven)

Kästner, Erich portréja

Stiller Besuch (Német)

Jüngst war seine Mutter zu Besuch.

Doch sie konnte nur zwei Tage bleiben.

Und sie müsse Ansichtskarten schreiben.

Und er las in einem dicken Buch.

 

Freilich war er nicht sehr aufmerksam.

Er betrachtete die Autobusse

und die goldnen Pavillons am Flusse

und den Dampfer, der vorüberschwamm.

 

Seine Mutter hielt den Kopf gesenkt.

Und sie schrieb gerade an den Vater:

"Heute abend gehen wir ins Theater

Erich kriegte zwei Billets geschenkt."

 

Und er tat, als ob er fleißig las.

Doch er sah die Nähe und die Ferne,

sah den Himmel und zehntausend Sterne

und die alte Frau, die drunter saß.

 

Einsam saß sie neben ihrem Sohn.

Leise lächelnd. Ohne es zu wissen.

Stadt und Sterne wirkten wie Kulissen.

Und der Wirtshausstuhl war wie ein Thron.

 

Ihn ergriff das Bild. Er blickte fort.

Wenn sie mir schreibt, mußte er noch denken,

wird sie ihren Kopf genau so senken.

Und dann las er. Und verstand kein Wort.

 

Seine Mutter saß am Tisch und schrieb.

Ernsthaft rückte sie an ihrer Brille,

und die Feder kratzte in der Stille.

Und er dachte: Gott, hab ich sie lieb!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://forum.himmelsreisen.de

Csöndes látogatás (Magyar)

Anyja a minap meglátogatta.

De csak két napig maradhatott.

Képeslapokat írogatott.

A fiú előtt könyv. Lapozgatta.

 

Persze, mint amoly szórakozott fej:

inkább az autóbuszokra bámult

s a folyóparti villákon ámult

s a gőzösön, mely arra úszott el.

 

Anyja írására görnyedett.

Férjének írt épp örömrepesve:

- Színházba megyünk ma este.

Erich kapott két potyajegyet.

 

A fiú olvasott szüntelen.

De látta a közelt és a távolt,

az eget, hol ezer csillag lángolt

és a vén anyókát idelenn.

 

Ült az anya, könny lepte szemét.

Mosolygott. Homloka egyre tisztább.

Város, égbolt, mint giccses kulisszák.

S trónusként hatott a kocsmaszék.

 

A fiú nyűgözötten kinézett.

Ha nekem ír, révedt az eszébe,

fejét éppígy hajtja a levélre.

Tovább olvasott. S egy szót sem értett.

 

Anyja dolgozott még csendesen.

Nagykomolyan megtörölte szemét.

Megigazította szemüvegét.

S fia gondolta: De szeretem!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://belilmathiel.proboards.com

Kapcsolódó videók


minimap