Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Eichendorff, Joseph von: Elkésett vándor (Der verspätete Wanderer Magyar nyelven)

Eichendorff, Joseph von portréja
Áprily Lajos portréja

Vissza a fordító lapjára

Der verspätete Wanderer (Német)

Wo aber werd ich sein im künftgen Lenze?

So frug ich sonst wohl, wenn beim Hüteschwingen

Ins Tal wir ließen unser Lied erklingen,

Denn jeder Wipfel bot mir frische Kränze.

 

Ich wußte nur, daß rings der Frühling glänze,

Daß nach dem Meer die Ströme leuchtend gingen,

Vom fernen Wunderland die Vögel singen,

Da hatt das Morgenrot noch keine Grenze.

 

Jetzt aber wirds schon Abend, alle Lieben

Sind wandermüde längst zurückgeblieben,

Die Nachtluft rauscht durch meine welken Kränze,

 

Und heimwärts rufen mich die Abendglocken,

Und in der Einsamkeit frag ich erschrocken:

Wo werde ich wohl sein im künftgen Lenze?



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.zgedichte.de/gedicht_4399.html

Elkésett vándor (Magyar)

De hol leszek vajon jövő tavaszra?

Kérdezgettem, ha minket lent a róna

kalaplengetve látott és dalolva

s a fák alját virágszirom havazta.

 

Csak azt tudom: tavaszi fény kacag ma

s fényes folyók futnak tengerbe folyva,

madár Tündérhonról mesél dalolva,

hol alkony nem száll rózsás virradatra.

 

De most már este lesz. Régóta holtak

a kedvesek, kik velem vándoroltak

s csokrom hideg szélben reng összeaszva.

 

Az estharangok már üzennek értem,

s magányosságomban döbbenve kérdem:

de hol leszek vajon jövő tavaszra?



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap