Allmers, Hermann Ludwig: Ha te még soha... (Hast du noch nie... Magyar nyelven)

Hast du noch nie recht bitterlich geweint,
das glühende Tränen dir hervorgedrungen,
noch nie mit einem großen Schmerz gerungen,
noch nie unsäglich elend dich gemeint?

Hat hohe Freude nie dein Herz geschwellt,
durchbrausten nie dich stolze Jubelklänge,
das du fast meintest, deine Brust zerspringe,
und dass du seist der Seligste der Welt?

Wenn solche Schauer nimmer dich durchbebt,
hast du die Feuertaufe nicht bekommen,
des Daseins Strahlenhöhen nicht erklommen,
und sage nicht, du habest schon gelebt.

Te még keserűn soha nem sírtál,
nem hullott az arcodra forró könnyed,
nagy fájdalom még soha nem gyötört meg,
reményt vesztve soha nem zokogtál?

A szíved örömben nem szárnyalt még,
nem járt át büszke, ujjongó dal téged,
miről vélted, majd szétrepeszti kebled,
s legboldogabb vagy e föld kerekén?

Ha ily vihartól soha nem remegtél,
nem estél át még a tűzkeresztségen,
nem másztad még meg csúcsait a létnek:
ne mondd azt, hogy eddig te már éltél.