Das nächtliche Geheimniss (Német)
Gestern Nachts, als Alles schlief, Kaum der Wind mit ungewissen Seufzern durch die Gassen lief, Gab mir Ruhe nicht das Kissen, Noch der Mohn, noch, was sonst tief Schlafen macht — ein gut Gewissen. Endlich schlug ich mir den Schlaf Aus dem Sinn und lief zum Strande. Mondhell war’s und mild - ich traf Mann und Kahn auf warmem Sande, Schläfrig beide, Hirt und Schaf: — Schläfrig stiess der Kahn vom Lande, Eine Stunde, leicht auch zwei, Oder war’s ein Jahr? — da sanken Plötzlich mir Sinn und Gedanken In ein ew’ges Einerlei, Und ein Abgrund ohne Schranken That sich auf: — da war’s vorbei! — Steht ein Kahn und ruht und ruht — — Was geschah? so riefs, so riefen Hundert bald — was gab es? Blut? — Nichts geschah! Wir schliefen, schliefen Alle - ach, so gut! so gut! Feltöltő | Efraim Israel |
Az idézet forrása | https://gedichte.xbib.de/Nietzsche_gedicht_ Das+n%E4chtliche+Geheimniss.htm |
|
Éjszakai Titokzat (Magyar)
Az éjjel Minden pihent, Tétován kószált, merengve, Utcák szele odalent S nem hozott álmot szememre Se mák, sem a tiszta rend: Nyugodt lelkiismeret se. Végülis feladtam én, A tengerpartig robogtam. Holdsütött langy fövenyén Csónakost találtam ottan, S álmos nyáj hevert henyén. Álmaiba ringatottan Várt a csónak part mögött Két órát — vagy évet? — akkor Elszakadtam gondolattól, Egyformaság lett, örök, Egy meredély nyílt meg abból, S végtelen Véghez lökött! Virradt: pihen, csöpp hajó — — Mi volt itt? kiált eképpen Száz hang: mi volt, vérfolyó? — Semmi! Aludtunk mi mélyen Mind — minden jó, jaj, de jó!
Ez minden bizonnyal jelent valamit, de én csak féligmeddig értem, illetve még félig sem, talán csak „negyedig”. Minden bizonnyal van pszichológiai-filozófiai magyarázata; de azok a magyarázatok is csak féligmeddig érthetők, féligmeddig érthetetlenek szoktak lenni, még akkor is, amikor nem szemérmetlen szakhalandzsák. De hát ha valami maradéktalanul megérthető és racionalizálható, akkor már nem is érdemes versben írni meg: akkor megírható az értekezés formájában is...
A nehezen érthető versek általában nehezen fordíthatók, még prózában is akár: könnyű elsiklani sok minden felett, sőt éppenséggel félrefordítani. (Sok fordítót ez egyáltalán nem zavar...) De ez a vers, noha globális jelentése nehezen fejthető meg, részleteiben nem nehezen érthető (mint pl. Emily Dickinson versei), ezért valószínű és jó okkal remélhető, hogy a fordítás többékevésbé tisztességesen adja vissza a szerző nem könnyen érthető intencióit.
|