Dem unbekannten Gotte (Német)
Noch einmal, eh ich weiterziehe und meine Blicke vorwärts sende, heb ich vereinsamt meine Hände zu dir empor, zu dem ich fliehe, dem ich in tiefster Herzenstiefe Altäre feierlich geweiht, daß allezeit mich deine Stimme wieder riefe.
Darauf erglüht tief eingeschrieben das Wort: Dem unbekannten Gotte. Sein bin ich, ob ich in der Frevler Rotte auch bis zur Stunde bin geblieben: Sein bin ich — und fühl die Schlingen, die mich im Kampf darniederziehn und, mag ich fliehn, mich doch zu seinem Dienste zwingen.
Ich will dich kennen, Unbekannter, du tief in meine Seele Greifender, mein Leben wie ein Sturm Durchschweifender, du Unfaßbarer, mir Verwandter! Ich will dich kennen, selbst dir dienen. Feltöltő | Efraim Israel |
Az idézet forrása | https://www.zgedichte.de/ gedichte/friedrich-nietzsche/ dem-unbekannten-gotte.html |
|
Az ismeretlen Istennek (Magyar)
Most, mielőtt előbbre lépnék szemem a jövőre szegezve, egyszer karjaim és az eszme legyenek kitárva feléd még, kinek mélyen bent a szivemben emeltem tűzoltárokat hogy a szavad, a hangod újra hívjon engem.
E Szó lángol beléjükvésve: Egy Istennek, ki ismeretlen. Övé vagyok, bár belefeledetten a bűnbandába, szökni késve: Övé vagyok — hurokba zárva amely megköti kezemet, s bár szökhetek, szolgálnom kell, minden hiába.
Ismerjelek meg, Ismeretlen, te lelkemet mélyen marcangoló, életemben viharként vonuló, felfoghatatlan — Rokonom, Szerettem! Ismerjelek meg, és szolgáljak! Az Újszövetség szerint Pál apostol látott Athénban egy oltárt ezzel a felirattal: „Egy ismeretlen Istennek”; a pogány lakosokhoz intézett prédikációjában a zsidó illetve keresztény Istennel azonosította az ismeretlen Istent. Nietzsche aligha azonosítja a kereszténység Istenével, az ő istene csak pogány isten lehet, bár magából a versből ez nem is igen derül ki, csak abból, hogy miután Pál apostol már felfedte az ismeretlen Isten „kilétét”, megismertette, az után a vers még mindig „Az ismeretlen Istennek” nevezi... De lehet, hogy nem is vitatkozik itt az Újszövetséggel Nietzsche (noha nagyon rossz véleménnyel volt róla), hanem csak arra a görög bölcsességre gondol, hogy „ismerd meg önmagad”: az ismeretlen Isten az ő legbensőbb egyénisége, saját „megismerendő”, megvalósítandó pszichikai potenciálja.
|