Nietzsche, Friedrich: Életbölcsesség (Welt-Klugheit Magyar nyelven)

Bleib nicht auf ebnem Feld!
Steig nicht zu hoch hinaus!
Am schönsten sieht die Welt
Von halber Höhe aus.

Nem lát, ki lent megyen
Vagy túl magasra hág!
Járj közepes hegyen,
Onnét szép a világ.

(„A vidám tudomány”-ból, 1882 és 1887)
   
   
  
Gondolom, ezt irónikusan kell érteni, hiszen Nietzsche egész filozófiája a szöges ellentétét hirdeti ennek. Lásd pl. „A Törvényen Kívüli Herceg” c. versét is. De figyelemre méltó, hogy Nietzsche bálványa, Goethe is írt hasonló, középszerűséget ajánló verseket, és nem látszik valószínűnek, hogy azt mind irónikusan kell érteni, vagyis épp ellenkező értelemben. Lehet, hogy mindketten a középszerűeknek ajánlják mindezt, t.i. azt, hogy maradjanak meg a középszerűségükben, ne akarjanak továbbnyújtózkodni mint a takarójuk ér, mert az nem vezet jóra. Vesd össze a „Vademecum — Vadetecum” c. verssel.