Rilke, Rainer Maria: Őszi nap (Herbsttag Magyar nyelven)

Herr: es ist Zeit. Der Sommer war sehr gross.
Leg deinen Schatten auf die Sonnenuhren,
und auf den Fluren lass die Winde los.
 
Befiehl den letzten Früchten voll zu sein;
gib ihnen noch zwei südlichere Tage,
dränge sie zur Vollendung hin und jage
die letzte Süsse in den schweren Wein.
 
Wer jetzt kein Haus hat, baut sich keines mehr.
Wer jetzt allein ist, wird es lange bleiben,
wird wachen, lesen, lange Briefe schreiben
und wird in den Alleen hin und her
unruhig wandern, wenn die Blätter treiben.

Uram, itt az idő. Nagy volt a nyár.
A napórákon fektesd végig árnyad,
S a széltől hadd zengjen a sík határ.
 
A késő fürtöket érlelje szód!
Azokat még két délies nap érje,
Parancsold őket beteljesülésbe,
S tedd édessé, mi még nehéz: a bort.
 
Ki most háztalan, nem lesz háza már.
Ki most magányos, az marad sokáig.
Majd könyvek, levelek közt éjszakázik,
S a park, ha nyughatatlan arrajár,
Felézúgatja sárgalombu fáit.