Rilke, Rainer Maria: Őszi nap (Herbsttag Magyar nyelven)

Herr: es ist Zeit. Der Sommer war sehr gross.
Leg deinen Schatten auf die Sonnenuhren,
und auf den Fluren lass die Winde los.
 
Befiehl den letzten Früchten voll zu sein;
gib ihnen noch zwei südlichere Tage,
dränge sie zur Vollendung hin und jage
die letzte Süsse in den schweren Wein.
 
Wer jetzt kein Haus hat, baut sich keines mehr.
Wer jetzt allein ist, wird es lange bleiben,
wird wachen, lesen, lange Briefe schreiben
und wird in den Alleen hin und her
unruhig wandern, wenn die Blätter treiben.

Kitelt a nyár. Sok volt a fény, Uram.
Terítsd le már a napórákra árnyad,
és négy szeled szálljon hatalmasan.

A déli hő utóját öntsd el itt,
serkentsd az érő gyümölcsöt dologra,
és hajtsd a súlyos, aranyló borokba
a végső, édes ízek gyöngyeit.

Kinek nincs háza, az most már nem épít.
Ki most magános, társtalan marad,
olvas, virraszt, episztolát farag,
s jár nyugtalan az allén egyre végig,
le-föl, le-föl, a hulló lomb alatt.