Rilke, Rainer Maria: Annyi angyal (So viele Engel suchen dich im Lichte... Magyar nyelven)

So viele Engel suchen dich im Lichte

und stoßen mit den Stirnen nach den Sternen

und wollen dich aus jedem Glanze lernen.

Mir aber ist, sooft ich von dir dichte,

dass sie mit abgewendetem Gesichte

von deines Mantels Falten sich entfernen.

Denn du warst selber nur ein Gast des Golds.

Nur einer Zeit zuliebe, die dich flehte

in ihre klaren marmornen Gebete,

erschienst du wie der König der Komete,

auf deiner Stirne Strahlenströme stolz.

Du kehrtest heim, da jene Zeit zerschmolz.

Ganz dunkel ist dein Mund, von dem ich wehte,

und deine Hände sind von Ebenholz.

Das Stundenbuch: Buch vom Mönchischen Leben

Annyi angyal fényben keres téged,

homlokkal mennek a csillagoknak,

és fényben -vélik- tenálad lakoznak.

De úgy érzem, ha megéneklem lényed:

ők szemlesütve rajonganak érted

s uszályodtól csak eltávolodnak.


Hisz csepp ideig tartott csak a csillogás.

A kor kedvéért csak, melynek iránya,

a téged imádók márvány-imája

besorolt: az üstökösök királya,

s a fényözön a fejed fölött biz’ csodás.



Hazatértél, változott a forrás.

Kiből szóltam, sötét lett a szája,

s ébenből a keze, bizony más.

1899.9.28., Berlin-Schmargendorf