Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Rilke, Rainer Maria: Szonettek Orpheuszhoz I. 5 (Die Sonette an Orpheus I 5 Magyar nyelven)

Rilke, Rainer Maria portréja

Die Sonette an Orpheus I 5 (Német)

Errichtet keinen Denkstein. Laßt die Rose

nur jedes Jahr zu seinen Gunsten blühn.

Denn Orpheus ists. Seine Metamorphose

in dem und dem. Wir sollen uns nicht mühn

 

um andre Namen. Ein für alle Male

ists Orpheus, wenn es singt. Er kommt und geht.

Ists nicht schon viel, wenn er die Rosenschale

um ein paar Tage manchmal übersteht ?

 

O wie er schwinden muss, daß ihrs begrifft !

Und wenn ihm selbst auch bangte, dass er schwände.

Indem sein Wort das Hiersein übertrifft,

 

ist er schon dort, wohin ihrs nicht begleitet.

Der Leier Gitter zwängt ihm nicht die Hände.

Und er gehorcht, indem er überschreitet.



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://www.sternenfall.de

Szonettek Orpheuszhoz I. 5 (Magyar)

Ércbe ne véssétek. Nyíljék a rózsa

kedvére csak, s hullassa levelét.

Mert mindez Orpheusz megújulása

más-más alakban. Nem is kell egyéb

 

néven neveznünk. Most és mindörökre

az ének - Orpheusz. Jön s elsiet.

Néhány nappal túlélheti a gyönge

rózsakelyhet. De többet nem tehet.

 

Ó, értsétek meg, el kell tűnnie,

még akkor is, ha maga sem akarja.

Míg hangja - léten át - elér ide,

 

már messze jár, hová ember nem ér fel.

Rácsként az ujját nem nyűgözi lantja,

s míg följebb száll, még vissza-visszakémlel.



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásamek.oszk.hu

minimap