George, Stefan: Le s fel járunk (Wir schreiten auf und ab im reichen flitter Magyar nyelven)

Wir schreiten auf und ab im reichen flitter

Des buchenganges beinah bis zum tore

Und sehen aussen in dem feld vom gitter

Den mandelbaum zum zweitenmal im flore.

Wir suchen nach den schattenfreien bänken

Dort wo uns niemals fremde stimmen scheuchten

In träumen unsre arme sich verschränken

Wir laben uns am langen milden leuchten

Wir fühlen dankbar wie zu leisem brausen

Von wipfeln strahlenspuren auf uns tropfen

Und blicken nur und horchen wenn in pausen

Die reifen früchte an den boden klopfen.

Le s fel járunk a bükkök közt a fényben,

káprázatos a teljes ragyogás itt,

a rácson túl a réten, nézd, fehéren

a mandula most másodszor virágzik.

A kerti padot még aranyba vonja

a nap, a fák közt csend és mély varázs van.

Közös álmunk karunkat összefonja,

megenyhülünk a gazdag villogásban.

Oly jó így tudni, hogy a fény a fáról

ránk csordul, porzik fényes patakokban.

s csak hallgatunk, csak nézünk, ha aláhull

egy ért gyümölcs az ágról, s földre koppan.