Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gwerder, Alexander Xaver: Valse Triste (Valse Triste Magyar nyelven)

Gwerder, Alexander Xaver portréja
Lator László portréja

Vissza a fordító lapjára

Valse Triste (Német)

Die Sonne, hochgelobt in Wolkenwürfen,
sie ruft den Schatten auch −: Melancholie;
die Einzige, mit der wir schlafen dürfen,
wenn uns der Tag entfloh, der nicht verzieh −

Uns schlägt der Stern dann und die Fabel
vom längst Verlornen, das uns jäh verließ −
So schlägt der späten Stunde Adlerschnabel:
Nur Ethik, Leere −, selbst das Paradies!

Wir wandern weiter, wandern aus in Öden,
in denen alles Frage wird zuletzt −
Als Maskenträger, Spieler nur, Tragödien
umgibt der letzte Schatten uns schon jetzt.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.planetlyrik.de

Valse Triste (Magyar)

A dicső nap, felhőredőzetében,
az árnyat is ő hívja: mélabút,
az egyetlen rendelt társunkat éjjel,
ha napunk irgalmatlan tovafut –

S veri a csillag s veri pőre
szívünk a vesztett kincs meséje is -
Így ver a késő órák héjacsőre:
a menny is csak morál, üres, hamis!

Megyünk tovább, megyünk a sivatagba,
hol kérdéssé lesz minden s megrohan -
S mint tragikus színészre, furcsa maszkra,
ránk hull a nagy éj már most komoran.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaL. L.

minimap