Storm, Theodor: A pusztán (Über die Heide Magyar nyelven)
Über die Heide (Német)
Dumpf aus der Erde wandert es mit.
Gab es denn einmal selige Zeit? Schwarz ist das Kraut und der Himmel so leer.
Leben und Liebe, - wie flog es vorbei!
|
A pusztán (Magyar)A) Pusztán lépek, csak zaja zeng, Nedves földnek dohszaga leng.
Ősz megjött már, tavasz messze még,
Volt itt egyszer is langyos a lég?
Érzem a barnás köd szellemét,
Már feketéll gyom, és szürke a lét.
Májusban erre vitt utam – de kár!
Élet és szerelem – mind oda már!
B) Pusztán lépek, csak zaja zeng,
Nedves földnek dohszaga leng.
Ősz megjött már, tavasz messze még,
Volt itt egyszer is üdv s fényes ég?
Érzem a barnás köd szellemét,
Gyom feketéll, s üres, szürke a lét,
Csak ne jártam volna májusban itt!
Élet és szerelem mind elvirít!
|