Storm, Theodor: A pusztán (Über die Heide Magyar nyelven)
|
Über die Heide (Német)
Dumpf aus der Erde wandert es mit.
Gab es denn einmal selige Zeit? Schwarz ist das Kraut und der Himmel so leer.
Leben und Liebe, - wie flog es vorbei!
|
A pusztán (Magyar)A) Pusztán lépek, csak zaja zeng, Nedves földnek dohszaga leng.
Ősz megjött már, tavasz messze még,
Volt itt egyszer is langyos a lég?
Érzem a barnás köd szellemét,
Már feketéll gyom, és szürke a lét.
Májusban erre vitt utam – de kár!
Élet és szerelem – mind oda már!
B) Pusztán lépek, csak zaja zeng,
Nedves földnek dohszaga leng.
Ősz megjött már, tavasz messze még,
Volt itt egyszer is üdv s fényes ég?
Érzem a barnás köd szellemét,
Gyom feketéll, s üres, szürke a lét,
Csak ne jártam volna májusban itt!
Élet és szerelem mind elvirít!
|