Storm, Theodor: Az erdőben (Im Walde Magyar nyelven)

Hier an der Bergeshalde

Verstummet ganz der Wind;

Die Zweige hängen nieder,

Darunter sitzt das Kind.

Sie sitzt in Thymiane,

Sie sitzt in lauter Duft;

Die blauen Fliegen summen

Und blitzen durch die Luft.

Es steht der Wald so schweigend,

Sie schaut so klug darein;

Um ihre braunen Locken

Hinfliesst der Sonnenschein.

Der Kuckuck lacht von ferne,

Es geht mir durch den Sinn:

Sie hat die goldnen Augen

Der Waldeskönigin.

Most itt a hegy lejtőjén

a szél is megbékül,

az ágak mélyen lógnak

's alattuk gyermek ül.

A kakukkfűben ülve

az illatos kéjben,

a kék legyek zümmögnek

villogva a fényben.

Mélyen hallgat az erdő

oly okos és sudár,

a barna loknik között

átsüt a napsugár.

Távolban kakukk nevet

's egy gondolat ér el,

arany szeme van, mint az

erdő királynőjének.