Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Poschmann, Marion: Tengeri vers (Seepoem Magyar nyelven)

Poschmann, Marion portréja
Répás Norbert portréja

Vissza a fordító lapjára

Seepoem (Német)

weit hinaus
schwimmen
schwingender, nur in Ausschnitten bekannter Korpus
leichte Beute des Blicks und
auf seinem eigenen Schatten dahingleitend

unter der Haut
empfanden wir die ungedeckten Stellen nach,
weiche Rosetten, wulstig
wie ein aufgeschwemmtes Spiegelbild auf Christbaumkugeln,

überstäubt, gepudert, ein
Spielball der Wellen, der Gischt; deren
plötzlicher Wintereinbruch,
die starken Gebrauchsspuren eines fernen Bildes

machte sich einbalsamiert auf den Weg,
weiße Fracht, ein Schrein für die
Flüchtigkeit des Gefühls, er
setzte dem Wasser ein inneres Maß entgegen



FeltöltőRépás Norbert
KiadóFrankfurter Verlagsanstalt
Az idézet forrásaGrund zu Schafen [Kindle Edition]
Megjelenés ideje

Tengeri vers (Magyar)

úszni
nagyon távolra
lengő, csak részeiben felismerhető test
a tekintet könnyű prédája mely
saját árnyékában hömpölyög

a bőr alatt
újra érezzük a fedetlen helyeket
puha rozetták, duzzadtak
mint egy kigömbölyödött tükörkép a karácsonyfadíszen
 
a hullámok és a habok
poros, púderes labdája,
hirtelen beköszönő tele,
az elnyűttség mély nyomai egy távoli képen

bebalzsamozva indult útnak,
fehér rakomány, az érzés
múlandóságának szekrénye, mely
belső mércét állított a víznek



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásasaját

minimap