Kaváfisz, Konsztandínosz: A templomban (Στην Eκκλησία Magyar nyelven)

Την εκκλησίαν αγαπώ — τα εξαπτέρυγά της,
τ’ ασήμια των σκευών, τα κηροπήγιά της,
τα φώτα, τες εικόνες της, τον άμβωνά της.

Εκεί σαν μπω, μες σ’ εκκλησία των Γραικών·
με των θυμιαμάτων της τες ευωδίες,
μες τες λειτουργικές φωνές και συμφωνίες,
τες μεγαλοπρεπείς των ιερέων παρουσίες
και κάθε των κινήσεως τον σοβαρό ρυθμό —
λαμπρότατοι μες στων αμφίων τον στολισμό —
ο νους μου πηαίνει σε τιμές μεγάλες της φυλής μας,
στον ένδοξό μας Βυζαντινισμό.

Szeretem én a templomot - a hexapterigáit,
edények ezüstjét, a kandelábereit,
a fényeket, a szószékét, az ikonjait.

Ha belépek a görögök templomába,
és tömjénillattal fogadnak
és liturgikus hangjai meg kórusai,
a papok magasztos külseje
és minden komoly ütemű mozdulatuk,
ahogy stólájuk díszeiben ragyognak -
olyankor fajtánk nagy tisztességén tűnődöm,
s dicsőséges bizantinizmusunkon.

hexapteriga — hatszárnyú szeráf.