Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Plath, Sylvia: Lorelei (Lorelei Magyar nyelven)

Plath, Sylvia portréja
Tandori Dezső portréja

Vissza a fordító lapjára

Lorelei (Angol)

It is no night to drown in:

A full moon, river lapsing

Black beneath bland mirror-sheen,

 

The blue water-mists dropping

Scrim after scrim like fishnets

Though fishermen are sleeping,

 

The massive castle turrets

Doubling themselves in a glass

All stillness. Yet these shapes float

 

Up toward me, troubling the face

Of quiet. From the nadir

They rise, their limbs ponderous

 

With richness, hair heavier

Than sculptured marble. They sing

Of a world more full and clear

 

Than can be. Sisters, your song

Bears a burden too weighty

For the whorled ear's listening

 

Here, in a well-steered country,

Under a balanced ruler.

Deranging by harmony

 

Beyond the mundane order,

Your voices lay siege. You lodge

On the pitched reefs of nightmare,

 

Promising sure harborage;

By day, descant from borders

Of hebetude, from the ledge

 

Also of high windows. Worse

Even than your maddening

Song, your silence. At the source

 

Of your ice-hearted calling-

Drunkenness of the great depths.

O river, I see drifting

 

Deep in your flux of silver

Those great goddesses of peace.

Stone, stone, ferry me down there.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.angelfire.com/tn/plath/lorelei.html

Lorelei (Magyar)

Nem fuldoklók éje ez:

Telihold, lágy tükrön át

A folyó sötét lemez,

 

Víz-álcái, kék párák

Vetnek hálót, bár alszik

A halásznép; képmását

 

Löki a tornyos, masszív

Kastély az üvegcsendbe.

Mégis, árnyak áradnak,

 

Föl, felém, szétrezzentve

A csend-színt. A nadírról

Jönnek, kéz-láb-kölöncök,

 

Márványfürtként súlyosul

Hajuk. Valónknál teltebb,

Tisztább világról dalol

 

Mind. Dalotok, nővérek,

Túl nagy terhekkel dobog

Vájt fülünknek: rendezett,

 

Mértekkel-jól kormányzott

Országunkban. Így létünk

Harmóniáját hangotok

 

Bőszen dúlva, örvénylő

Ostromot kezd. Rémálmok

Nyeregtetőin ültök,

 

Biztos révet kínáltok;

Nappalotok hibbantság

Szélén, magas ablakok

 

Párkányán zeng. Szörnyűség

Az ilyen dal; őrjítőbb

Az ilyen csönd. Szíve-jég

 

Hívástok táján: örök

Nagy mélyek részegsége.

Folyó, látlak! Bűvköröd

 

Mély ezüst áramlata

Nagy istennők békéje.

Kövem, kövem, le, oda.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap