Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dickinson, Emily: Lágy Ujjával a Fény Dobolt (The Fingers of the Light Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

The Fingers of the Light (Angol)

The Fingers of the Light
Tapped soft upon the Town
With "I am great and cannot wait
So therefore let me in."

"You're soon," the Town replied,
"My Faces are asleep —
But swear, and I will let you by,
You will not wake them up."

The easy Guest complied
But once within the Town
The transport of His Countenance
Awakened Maid and Man

The Neighbor in the Pool
Upon His Hip elate
Made loud obeisance and the Gnat
Held up His Cup for Light.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttps://en.wikisource.org/wiki/ The_Fingers_of_the_Light

Lágy Ujjával a Fény Dobolt (Magyar)

Lágy Ujjával a Fény
Dobolt a Városon
S szólt “Nagy vagyok, nem várhatok
Mennék be már, be én!”

“Korán jöttél,” a Város így,
“Arcunkon álom ül —
De bejöhetsz, csak megfogadd,
Nem keltsz senkit se föl.”

Belement könnyen az
De hogy beljebb került
Arcáról a Lelkesedés
Felvert Szolgát-Urat

A Pocsolyalakó
Cigánykereket hányt
Bókolt hangosan s a Szunyog
Kért Serlegébe fényt.


…………………………
Az egész vers hihetetlenül bizarr, de hogy mit jelenthet az utolsó strófa, arról végképp fogalmam sincs; először lefordítatlanul akartam hagyni, de aztán mégis lefordítottam, remélhetőleg úgy, hogy attól a szerző nem forog a sírjában. Talán azt jelenti, hogy a legalacsonyabbrendű lények jobban meg tudják becsülni a fény fantasztikus adományát, mint mi civilizált emberek. — "A Pocsolyalakó” az eredetiben “A Szomszéd vagy: A Felebarát a Pocsolyában”; azt képzeltem, hogy ez valami vízipók lehet. Ha ez így van, és a Neighbor szó valóban felebarátot jelent itt, akkor Emily Dickinson abban is messze megelőzte korunkat, hogy az állatokat is felebarátainknak tartja (ha ugyan nem puszta irónia a szóhasználata); és mi még csak az eszes állatoknál tartunk, a delfinnél, majmoknál stb., hol vagyunk még a szúnyogokkal, muslicákkal érzett szolidaritástól! — Hogy miért van a szúnyognak vagy annál is kisebb izének pohara vagy kelyhe, serlege (cup), illetve mi lehet ennek az enigmatikus metaforának a megfejtése (ha tényleg metafora), azt sem tudom, de így még jobban lenyűgöz, mintha tudnám. De lehet, hogy a szúnyog serlege maga a pocsolya, hiszen abból iszik. Az eredetiben a szúnyog a poharát/serlegét "felemeli", "a magasba emeli"...

A vers rímei egytől-egyig slant rhyme-ok, “félrímek”: csak másslhangzók csengenek össze, magánhangzók nem.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap