Dickinson, Emily: (Zene kell? — boncold a Pacsirtát —) ((Split the Lark — and you'll find the Music —) Magyar nyelven)

Split the Lark — and you'll find the Music —
Bulb after Bulb, in Silver rolled —
Scantilly dealt to the Summer Morning
Saved for your Ear when Lutes be old.

Loose the Flood — you shall find it patent —
Gush after Gush, reserved for you —
Scarlet Experiment! Sceptic Thomas!
Now, do you doubt that your Bird was true?
  
  
(1864)

Zene kell? — boncold a Pacsirtát —
Héjanként, Ezüstbe pakolt
Adagokban mérd ki Nyári Reggel
Kell majd ha a Lant elavult.

Oldd az Árt — meglásd nyitva állt az —
Lökés Lökés, mind tied az —
Skarlát Kísérlet! Szkeptikus Tamás!
Kétkedsz-e hogy Madarad igaz?
   

   
Szkeptikus Tamás (a kurrens kifejezés: doubting Thomas, = a hitetlen Tamás) (Újszövetség): Jézus sebébe dugta az ujját, anélkül nem akarta elhinni, hogy valóban feltámadt és hogy valóban ő az; ezért 'skarlát' azaz vérvörös a kísérlet. — Nos le merném fogadni, hogy Emily Dickinson is beledugta vona az ujját abba a sebbe, hiszen vannak a Bibliával kötekedő sőt hitetlentamáskodó versei, pl. ezt írja: „.. olykor józanul hiszem — Mózes nem létezett” (a „Szerintem — rossz és nemtelen" c. versben); ezt még a szuperszkeptikus bibliakritikusok sem mondták, legalábbis nem mindegyik... (Voltak olyan szuperokosok, akik szerint nem is egy, hanem mindjárt két Mózes is volt!... a lényeg az, hogy ne annyi Mózes legyen, amennyi megszámlálható a Bibliában.) Pedig létezni sokkal kevésbé hihetetlen dolog, mint feltámadni. Vagy ott van pl. E.D. „A Biblia ódon Kötetke” című „bibliakritizáló” verse stb. Hogy a zene a feltámadásnál is sokkal nagyobb csoda és a titka nem fejthető meg laboratóriumi módszerekkel, azzal lelkesen egyet értek. Sőt ha valaki azt találja gondolni, hogy az én versmagyarázataim sem különböznek nagyon a pacsirtaboncolástól, a zenehámozástól, azzal is egyet értek.