„Reggel” — „Fejést” jelent — Parasztnak —
Hajnalt — Tenerifen —
Lánynak — kockavetést —
Csak Rizikót — a Szeretőnek —
Szeretettnek — kinyilatkoztatást —
Az epikureusnak — Früstököket —
Mátkának — Apokalipszis az —
Világoknak — Vízözönök —
Fantom-léteknek — Nyögésszűnés —
A Hitnek — amit megélt Urunk
Maid = 1. lány 2. szűzlány 3. cselédlány. Dice = 1. kocka (kockavetésre való) 2. apróra vagdalt ételdarabok. Nincs igazán kontextus, hogy eldöntse, (szűz)lányok valamiféle aleatorikus sorsáról van-e szó vagy pedig cselédlányok reggeli zöldségpucolásáról és zöldségvagdalásáról. Ha az utóbbiról van szó, akkor a 3. sor: „Cselédnek — zöldségvagdalást”. A tehénfejés miatt erre is gondolhatunk, de a folytatás miatt mégis inkább kockavetésre, eldöntetlen, előre nem látható, véletlentől függő jövőre. A feltehetőleg szándékos kétértelműség jellemző Emily Dickinsonra.
Tenerife — Atlanti óceáni sziget. Hogy miért jelent a „reggel" szó épp ott inkább hajnalt, mint a világ bármely más pontján, azt nem tudom. Bizonyára nagyon szép sziget, és különlegesen szép lehet ott a hajnal, de hát azért...
Amit megélt Urunk — nyilván: mindaz, amit Jézus az Újszövetség szerint megélt a hite miatt, beleértve a feltámadást is; az különösen logikusan nevezhető „reggel"-nek, hajnalnak, felébredésnek. — Experiment = kísérlet; régen azt is jelentette, hogy experience = tapasztalat, megtapasztalás, valaminek a megélése. Lehetséges, hogy a szerző a „kísérlet" jelentésre gondolt, elvégre írhatott volna egyértelműen „experience"-ot is. Végül is nem tudjuk, mire gondolt, de nem is nagyon fontos tudni: mi olvashatjuk úgy is a verset, hogy „The Experiment of Our Lord" azt jelenti, hogy „Urunk Kísérlete" — azaz sikertelen kísérlete, vagyis hogy a világ megváltásának kísérlete sikertelen kísérlet volt. Ha az „experiment" szó sohasem jelentett volna „exprerience"-ot is, akkor egyértelműen így kellene olvasnunk a verset. Így azonban ez kétséges; ehhez kellene még valamilyen más arra történő célzás is, hogy az a kísérlet nem sikerült. Az, hogy más verseiben gyakran emleget bibliai motívumokat szkeptikusan a szerző, az nem itt nem perdöntő. Mindazonáltal meggondolandó, hogy előzőleg rizikóról, reggeli zabálásokról, vízözönökről, nyögésekről volt szó, nem éppen egy sikeresen megváltott világra jellemző dolgokról... de ki tudja. Ha így értelmezzük, akkor a 2. sor ezt a lehetséges értelmet kapja: ,A reggel, vagyis az éjszaka végetérte, a nappal eljövetele, nagyon szép és jó dolog — de jobbára csak az olyan kivételezett helyeken, mint Tenerife.' Ez eléggé bizarr, de azért nem lehetetlen értelmezés. A vers első sora még egyértelműen pozitív dolgot említ, de a többi kétséges, aggasztó vagy egyértelműen negatív dolgokat, mintha ezt mondaná: ,Vannak egyértelműen jó dolgok a felébredt, nem alvó ember életében: az olyan egyszerű és rutinszerű dolgok, mint például a tehénfejés. De aztán a többi!...' Mint ahogyan a hajnal csak a Tenerife-szerű helyeken igazán kellemes dolog, úgy a falatozás is csak az epikureusnak élvezet, az olyan embernek, akinek a zabával teli vályú jelenti a boldogságot. A mátka számára a nászéjszaka utolsó ítélet (hm...), a virágnak jó a víz, de a jóból is megárt a sok. A kísértetek és az éjszakánként hozzájuk hasonlóan rémálmok között hányódó emberek számára jó dolog a reggel, de persze az is csak ideiglenes megkönnyebbülés (a lapse szó azt is jelenti, ideiglenes szünetet, vagy csak a nyögések okának némi átmeneti enyhülését).