Dickinson, Emily: (Illés Szekere rúdtalan) ((Elijah's Wagon knew no thill) Magyar nyelven)

Elijah's Wagon knew no thill
Was innocent of Wheel
Elijah's horses as unique
As was his vehicle —

Elijah's journey to portray
Expire with him the skill
Who justified Elijah
In feats inscrutable —
   
   
   
(1873 körül)

Illés Szekere rúdtalan
S kereketlen vala
Járműve nem járműszerű
S mind lovatlan lova —

Ily utazást lefesteni
Abban volna erő
Ki igazolta azt mi
Ki nem fürkészhető —
   
   
   
Emily Dickinsonnak vannak bibliai történeteken élcelődő versei; lehet hogy ezt is olyannak szánta, de nemigen érthető, min élcelődik tulajdonképpen a másodk versszak. Lehet, hogy az első versszak sem a bibliai történeten (Királyok 2. könyve, 2. fejezet) élcelődik, hanem éppen ellenkezőleg azokon, akik földhözragadt módon, realisztikusan értelmezgetik az ilyesmit. A 2. strófa szó szerint: „Az Illés elutazásának leírásához szükséges hozzáértés/mesterségbeli tudás megszűnt (kihalt) azzal együtt, aki igazolta Illést kifürkészhetetlen nemmindennapos tetteiben.” Vagyis csak Elizeus próféta volna képes leírni Illés próféta „elutazását”, mert csak ő látta; nyilván senki más nem láthatta, hiszen Elizeus is csak azért láthatta, mert átszállt rá Illés „mesterségbeli tudása” azaz prófétai „lelke”, képessége.

Lehet, hogy az első versszak a bibliai történet lehetetlenségén vagy furcsaságán ironizál (pl.: ,mire valók a (tűz)lovak, ha úgyis a levegőbe emelkedik az a szekér’ stb.), de a második versszakban megkomolyodik, és kijelenti, hogy az ilyen dolgok kifürkészhetetlenek. Ha pedig a második versszak is a Biblián gúnyolódik, akkor ezt úgy lehet érteni, hogy ,na peeersze, messziről jött ember azt mesél, amit akar’, azaz hogy itt a messzire ment ember, ti. Elizeus, aki rég meghalt. Vagy nem is Elizeus a megmondhatója, hogy mi mindent mívelt Illés próféta és hogyan vitték a mennybe tűzszekéren, hanem a Királyok Könyvének szerzője. Szerintem érdekesebb úgy érteni, hogy az első versszak humorizál, a második pedig komolyan veendő.