Dickinson, Emily: (Elvesztettem egy Világot — minap!) (I lost a World — the other day! 181 Magyar nyelven)

I lost a World — the other day!
Has Anybody found?
You'll know it by the Row of Stars
Around its forehead bound.

A Rich man — might not notice it —
Yet — to my frugal Eye,
Of more Esteem than Ducats —
Oh find it — Sir — for me!

    
Elvesztettem egy Világot — minap!
Nem találta meg Valaki?
Fel egy Sor Csillagról ismerhető,
Fejét díszíti ki.

Egy Pénzes ember — észre sem veszi talán —
De — az én szerény Szememben — igen! —
Többet ér akárhány Dukátnál —
Találja meg — Uram — nekem!
   
   
   
Ezt kivételesen — szokásomtól és a világ szokásától eltérően — nem az eredeti prozódia követésével fordítottam le, egyszerűen azért, mert annak követésével kivételesen nem lehet úgy lefordítani, hogy lefordításának értelme legyen. Ennek a versikének ugyanis két értelme van — kétértelmű; így a fordításának is vagy két értelme van, vagy egy sincs, azaz értelmetlen.

Egyik értelme szerint a vers rejtvény, találós kérdés, megfejtéséhez bizonyos korabeli körülmények, helyesebben egy bizonyos tény ismerete volt szükséges; annak az úrnak számára, akinek Emily a találós kérdést szánta (és vagy elküldte neki, vagy nem), annak számára még nyilván könnyedén kitalálható volt: ez a tény az, hogy létezett egy egycentes pénzdarab, amelyen a „FEJ” (v.ö. fej vagy írás) egy emberi FEJ domború képét viselte, és ezt a fejet 13 csillag vette körül (ez az Egyesült Államok eredeti 13 államát volt hivatva jelképezni).

A találós kérdés konkrét megfejtése tehát az, hogy Emily elvesztett egy ilyen egycentest. „Egy Világ”-nak azért nevezi, hogy nehezebb legyen kitalálni ezt a konkrét megfejtést, valamint a vers másik, nem konkrét jelentése kedvéért. A konkrét megfejtésben természetesen azt jelenti az „egy Világot vesztettem el”, hogy az az egycentes nagyon fontos volt költőnk számára.

A nem-konkrét megfejtés az, hogy Emily VALÓBAN egy világot vesztett el, mintha bizony nem egy világ léteznék, „a” világ, hanem úgy hemzsegnének a világok, mint a fityingek a piacon. Mondani sem kell, hogy ez humoros, különösen a „minapában” időhatározóval együtt, jelentett légyen bár ez az elvesztett világ Emily számára akármekkora szerelmi csalódást. Egy átvitt értelemben gazdag ember számára, tehát a vers címzettje számára ez smafu, de bezzeg Emily számára... stb. — Az igazi világban is csillagok vesznek körül egy fejet, az eredetiben: homlokot, gondolom Isten homlokát. Ennek a látens, külön kitalálandó jelentésnek a fenségessége bizarr ellentétben áll a felszínen megjelenő humorral, kishíján „blődlizéssel”.

A fémpénzen a „fej” angolul is fej, és itt még fejet is ábrázol, de a vers mégsem azt mondja, hogy a csillagok a „fej”-et veszik körül, hanem a „homlokot”, ugyancsak azért, hogy úgymond „nehezebb legyen kitalálni”... Azok a csillagok az egész fejet vették körül az egycentesen, nem csak a homlokot. De azért a „head”, azaz a „fej”, a homlokot jelentő „forehead” szóban is benne van (szó szerint ,előfej’).

E nélkül a nem-konkrét jelentés nélkül az egésznek semmi értelme, elvégre nem óvodásoknak íródott az a találós kérdés. Mi a csudáért volna Emily Dickinson számára sokkal nagyobb becse (esteem) egy konkrét egycentesnek, mint akárhány konkrét dukátnak (a dukát aranypénz volt)?

Mindezeken túlmenően minden bizonnyal utalt az az egycentes még valamire Emily és az illető úr tudatában, valami közöttük elhangzott beszélgetésre sőt talán egész jelrendszerre, de annak a megfejtését magukkal vitték ők a sírba. Hogy mi, az utókor, ezt soha sem fogjuk megtudni? Úgy kell nekünk! Emily Dickinson fütyül ránk, a drága... De szépen fütyül ez a mi madarunk!
   
   

                          1855 US large cent (penny).

   

A vers 1860 körül keletkezett.