Dickinson, Emily: (Balzsamod öld — áld Illata úgy —) (Kill your Balm — and its Odors bless you — 238 Magyar nyelven)

Kill your Balm — and its Odors bless you —
Bare your Jessamine — to the storm —
And she will fling her maddest perfume —
Haply — your Summer night to Charm —

Stab the Bird — that built in your bosom —
Oh, could you catch her last Refrain —
Bubble! "forgive" — "Some better" — Bubble!
"Carol for Him — when I am gone"!

Balzsamod öld — áld Illata úgy —
Vidd viharba — mi Jázminod —
S szétlövi őrült parfümét —
Nyár-éjed megigézi — vad —

Szúrj le Madárt — kebledbe mi fészkelt —
Végrefrénjét érteni benn —
Zengve! „bocsáss meg” — „Valami jobb” — Zeng!
„Dalt Neki ha — nem leszek én”!
   
   
   
Ez, mint sok más E. D.-vers, nem csak kihagyásos, nyelvellenesen összetömörített fogalmazásmódja miatt érthetetlen, hanem még inkább személyes, nem olvasóközönségnek szánt kijelentései, helyesebben célzásai miatt. Ez is „magánvers”: akihez írta — és vagy elküldte neki, vagy nem —, az értette (volna). Csak azért található ki mégis, hogy miről van benne szó, mert más verseiben is beszél, máshogyan bekódolva, ugyanerről a szituációról: valakibe szerelmes, de viszonzatlanul. A virág meg a madár ő maga; azt mondja az imádott lénynek, hogy ha megöli, letaglózza — persze átvitt értelemben: ha eltaszítja, nem viszonozza a szerelmét —, akkor őbelőle, Emilyből, tébolyult erővel tör fel az „illat” illetve a „madárdal”, és az a dal illetve a dal refrénje azt mondja, hogy „bocsáss meg” (azért, hogy szerelmemmel terhedre voltam). „Valami jobb dalt neki” = kapjon jobb szerelmest, amikor én már nem leszek. Alighanem azért „refrén”, mert ugyanezt már többször elgondolta, versben megírta és talán élőszóban is közölte az illetővel.

Haply = véletlenül, vagy: szerencsére. Ez a jelentés nem illik bele a versbe: semmi értelme sincs annak, hogy a virág, ha „megölik” vagy viharba viszik, „véletlenül” árasztja ki illatát (= Emily a szerelmét), éppen ellenkezőleg: szükségszerűen, visszafogjthatatlnul árasztja ki. Szerintem a haply szót happily = boldogan helyett írta le. Ez nagyon vad elképzelés, de Emily Dickinsontól kitelnek ilyen vad dolgok. Ez azt jelenti, hogy ha az illető „meggyilkolja” azaz nem fogadja el őt, akkor ő boldogan fogja azt kívánni neki, hogy találjon magának „jobb dalt” azaz megfelelőbb partnert.

Balzsamot megölni abszurdum; szimbolikus jelentése nem abszurdum, de az nem elég. „Balzsamon” érthetünk „illatos virág”-ot, akkor mint kép sem abszurdum, csak enyhén képzavaros. (Szerelem = virág, az metafora; virág = balzsam, az metonymia: a két dolog között logikai kapcsolat van.) — Ha egy virágot szétzúznak, az illata valóban hirtelen sokkal áthatóbb lesz. De már miért illatoznék erősebben a viharban? Ez szerintem rosszul sikerült és egyáltalán nem szugesztív fikció; ha tovább időzne mellette a vers, az már giccses volna, de így sem áll messze a giccsességtől. Hogy egy madár még dalol egyet, ha leszúrják, az valószínúleg nem igaz; ezt is érezheti valaki szertelen és túlszentimentális túlzásnak; az én gyomrom még éppen beveszi. Érdekes, hogy előfordulhatnak ilyen dilettáns dolgok ilyen nagy és szupereredeti költőnél. Azt gondolom, hogy ha E. Dickinsont nem beszéli le Higginson úr a publikálásról, az ilyen személyes jellegű de csak valamiféle rutinos megszokásból versbeszedett feljegyzéseit akkor sem adta volna ő közre.
  
   
   
1861 körül keletkezett.