Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Eliot, T. S.: Az üresek (The Hollow Men Magyar nyelven)

Eliot, T. S. portréja

The Hollow Men (Angol)

                Mistah Kurtz -- he dead.

 

              A penny for the Old Guy

 

I

We are the hollow men

We are the stuffed men

Leaning together

Headpiece filled with straw. Alas!

Our dried voices, when

We whisper together

Are quiet and meaningless

As wind in dry grass

Or rats' feet over broken glass

In our dry cellar

 

Shape without form, shade without colour,

Paralysed force, gesture without motion;

 

Those who have crossed

With direct eyes, to death's other Kingdom

Remember us -- if at all -- not as lost

Violent souls, but only

As the hollow men

The stuffed men.

 

 

II

Eyes I dare not meet in dreams

In death's dream kingdom

These do not appear:

There, the eyes are

Sunlight on a broken column

There, is a tree swinging

And voices are

In the wind's singing

More distant and more solemn

Than a fading star.

 

Let me be no nearer

In death's dream kingdom

Let me also wear

Such deliberate disguises

Rat's coat, crowskin, crossed staves

In a field

Behaving as the wind behaves

No nearer --

 

Not that final meeting

In the twilight kingdom

 

 

III

This is the dead land

This is cactus land

Here the stone images

Are raised, here they receive

The supplication of a dead man's hand

Under the twinkle of a fading star.

 

Is it like this

In death's other kingdom

Waking alone

At the hour when we are

Trembling with tenderness

Lips that would kiss

Form prayers to broken stone.

 

IV

The eyes are not here

There are no eyes here

In this valley of dying stars

In this hollow valley

This broken jaw of our lost kingdoms

 

In this last of meeting places

We grope together

And avoid speech

Gathered on this beach of the tumid river

 

Sightless, unless

The eyes reappear

As the perpetual star

Multifoliate rose

Of death's twilight kingdom

The hope only

Of empty men.

 

V

Here we go round the prickly pear

Prickly pear prickly pear

Here we go round the prickly pear

At five o'clock in the morning.

 

Between the idea

And the reality

Between the motion

And the act

Falls the Shadow

 

 

                    For Thine is the Kingdom

 

Between the conception

And the creation

Between the emotion

And the response

Falls the Shadow

 

                    Life is very long

 

Between the desire

And the spasm

Between the potency

And the existence

Between the essence

And the descent

Falls the Shadow

 

                    For Thine is the Kingdom

 

For Thine is

Life is

For Thine is the

 

This is the way the world ends

This is the way the world ends

This is the way the world ends

Not with a bang but a whimper.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.americanpoems.com/poets/tseliot/1076

Az üresek (Magyar)

              Kurtz uraság — meghalni.

 

Egy garast a szegény nyomorultnak

 

I

Mi vagyunk az üresek

A kitömött emberek

Jaj! összehajlunk

Összehajlik szalmabélű kobakunk.

Száraz hangunk

Mikor összesugdosunk

Halk és nincs értelme semmi sem

Mint a szél száraz gyepen

Vagy patkányláb tört üvegen

Száraz pincékben odalenn

 

Formátlan alak, árnyék színtelen,

Megbénult erő, gesztus mozdulatlan.

 

Azoknak, akik átkeltek nyitott

Szemmel a halál másik országába

Ha emlékeznek még ránk — nem is kárhozott

Vad lelkek vagyunk mi, csupáncsak

Az üresek

A kitömött emberek.

 

II

Szemek, melyekkel álmodni sem merek

A halál álomországában

Nincsenek:

Ott a szemek

Tört oszlopon napsugarak

Ott a fák, ha hajladoznak

S a hangok

Ha a szélben dalolnak

Ünnepibbek és távolibbak

Mint egy halványuló csillag.

 

Ne legyek közelebb

A halál álomországában

Inkább én is viselek

Olyan eltökélt álruhát

Patkánybundát, varjúbőrt, keresztléceket

Egy mezőn

Ahogy a szél tesz úgy teszek

Ne közelebb —

 

Ne azt a végső találkozást

A homályországban.

 

 

III

Ez a halott világ

Ez a kaktuszvilág

Itt állnak a kőszobrok

Itt fogadják

Egy halott kezéből az imát

Mikor egy csillag sápadva kezd hunyorogni.

 

Hát így van ez erre

A halál másik országában

Magunkban virrasztva itt

Azon az órán amikor mi

Gyöngédségtől remegünk

Ajkak csókért epedve

Imáikat kövekké tördelik.

 

 

IV

Nincsenek itt azok a szemek

Szemek itt nincsenek

E völgyben hol csillagok haldokolnak

Ebben az üres völgyben

Elveszett országaink törött állkapcsa ez

 

Ez a végső találkozóhely

Egymás felé tapogatózunk

És kerüljük a szót

Összegyűlve a megdagadt folyó e partján

 

Látástalan, amíg

A szemek újra felragyognak

Mint örök csillag

Százlevelű rózsa

A halál homályországában

Nincs más reménye

Az üreseknek.

 

 

V

Körbe körbe fügekaktusz

Fügekaktusz fügekaktusz

Körbejárjuk a fügekaktuszt

Minden reggel ötkor.

 

Odahull az eszme

És a valóság

Odahull a mozgás

És a tett

Közé az Árnyék

 

              Mert Tied az Ország

 

Odahull a fogantatás

És a teremtés

Odahull az indulat

És a válasz

Közé az Árnyék

 

            Hosszú az élet

 

Odahull a vágy

És a görcs

Odahull az erő

És a létezés

Odahull a lényeg

És a leszállás

Közé az Árnyék

 

            Mert Tied az Ország

 

Mert Tied

Az élet

Mert Tied a

 

A világ így ér véget

A világ így ér véget

A világ így ér véget

Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://beautiful-lieee.blogspot.com/2009/10/t-s-eliot-az-uresek.html

Kapcsolódó videók


minimap