Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Ashbery, John: Halálfélelem (Fear of Death Magyar nyelven)

Ashbery, John portréja

Fear of Death (Angol)

What is it now with me
And is it as I have become?
Is there no state free from the boundary lines
Of before and after? The window is open today

And the air pours in with piano notes
In its skirts, as though to say, "Look, John,
I've brought these and these:—that is,
A few Beethovens, some Brahmses,

A few choice Poulenc notes. . .Yes,
It is being free again, the air, it has to keep coming back
Because that's all it's good for.
I want to stay with it out of fear.

That keep me from walking up certain steps,
Knocking at certain doors, fear of growing old
Alone, and of finding no one at the evening end
Of the path except another myself

Nodding a curt greeting: "Well, you've been awhile
But now we're back together, which is what counts."
Air in my path, you could shorten this,
But the breeze has dropped, and silence is the last word.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttp://poemaseningles.blogspot.com/2006/05/john-ashbery-fear-of-death.html

Halálfélelem (Magyar)

Mi van már velem,
Hát ilyenné váltam volna?
Nincs az előtte és utána határvonalától
Szabad állapot? Nyitva ma az ablak,
 
És a levegő zongorahanggal áramlik be
Szoknyásan, mintha azt mondaná, „Nézd, John,
Ezt meg ezt hoztam magammal” – azaz
Egy kis Beethovent, némi Brahmsot,
 
Egy-két hangot Poulenc-tól... Igen,
Újra szabadon, a levegő, jöjjön csak ide vissza,
Mert semmi másra nem jó.
Vele akarok maradni félelmemben,
 
Ami miatt bizonyos lépcsőket nem mászom meg,
Nem kopogok ajtókon, félek, hogy egyedül fogok
Megöregedni, és hogy az út alkonyi végén
Nem találok mást magamon kívül.
 
Kurtán biccent: „Na, jól el voltál,
De végre ismét együtt vagyunk, és ez számít.”
Levegő az utamban, megrövidíthetnéd ezt,
De elült a szél, és az utolsó szó némaság.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásaJelenkor 2017/10. 1090 p.

minimap