Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Howard, Henry, Earl of Surrey: Wyatt nyugszik itt (Wyatt Resteth Here Magyar nyelven)

Howard, Henry, Earl of Surrey portréja
N. Kiss Zsuzsa portréja

Vissza a fordító lapjára

Wyatt Resteth Here (Angol)

Wyatt resteth here, that quick could never rest;

Whose heavenly gifts increased by disdain,

And virtue sank the deeper in his breast;

Such profit he of envy could obtain.

 

A head, where wisdom mysteries did frame,

Whose hammers beat still in that lively brain

As on a stith, where some work of fame

Was daily wrought, to turn to Britain’s gain.

 

A visage, stern and mild; where both did grow,

Vice to condemn, in virtues to rejoice;

Amid great storms whom grace assured so,

To live upright and smile at fortune’s choice.

 

A hand that taught what might be said in rhyme;

That reft Chaucer the glory of his wit;

A mark the which (unperfited, for time)

Some may approach, but never none shall hit.

 

A tongue that served in foreign realms his king;

Whose courteous talk to virtue did enflame

Each noble heart; a worthy guide to bring

Our English youth, by travail unto fame.

 

An eye whose judgment no affect could blind,

Friends to allure, and foes to reconcile;

Whose piercing look did represent a mind

With virtue fraught, reposed, void of guile.

 

A heart where dread yet never so impressed

To hide the thought that might the truth avaunce;

In neither fortune lift, nor so repressed,

To swell in wealth, nor yield unto mischance.

 

A valiant corps, where force and beauty met,

Happy, alas! too happy, but for foes,

Lived, and ran the race that nature set;

Of manhood’s shape, where she the mold did lose.

 

But to the heavens that simple soul is fled,

Which left with such, as covet Christ to know

Witness of faith that never shall be dead:

Sent for our health, but not received so.

 

Thus, for our guilt, this jewel have we lost;

The earth his bones, the heavens possess his ghost.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poetryfoundation.org/archive/poem.html?id=180338

Wyatt nyugszik itt (Magyar)

Wyatt nyugszik itt: sosem nyughatott,

növelte benne ostor és erény

leglelkéig, mit az égtől kapott:

ő hasznot vehetett az irigyén.

 

E fő bölcsességnek volt műhelye:

nap mint nap szakadatlan kalapált

üllőjén egy-egy művet, és vele

a dicsőség is Angliára szállt.

 

Ez arc kemény volt s lágy: gazság felett

ítélkezett s éltette a jogot,

emelten állta a forgószelet,

vaksorssal szemközt elmosolyodott.

 

E kéz hirdette a rím titkait,

Chaucer dicsfénye általa fakul,

mércéjét tán megközelíthetik,

de soha senki nem szárnyalja túl.

 

E nyelv idegen földön a királyt

szolgálta: ékes szóval jót csiholt

nemes szívekből, s a nagy híre járt

angol ifjaknak úttörője volt.

 

E szem sosem becsült túl vagy alul,

viszályt oldott, barátságot kötött,

higgadt volt s tiszta makulátlanul

az elme, melyből fénye töltözött.

 

E szív rettegésnek nem engedett,

meg nem hátráltatta az igazat,

bal- s jó szerencse nem ingatta meg,

el nem szorult, dölyfösen nem dagadt.

 

E vitéztest szépséges ereje

mást is lesújt már, nemcsak ellenét:

a Természet, hogy sírba űzte le,

jaj! öntőmintáját vetette szét.

 

De jámbor lelke a mennybe szökött,

s Krisztust áhítóknak hátrahagyott

tanúságul nagy hitet, mely örök,

bár önjavukra ők méltatlanok.

 

E gyöngyöt elvesztettük bűnösen:

csontját vegye a föld, lelkét a menny.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap