The Daddy Long-legs and the Fly (Angol)
Once Mr. Daddy Long-legs,
Dressed in brown and gray,
Walked about upon the sands
Upon a sumer's day;
And there among the pebbles,
When the wind was rather cold,
He met with Mr. Floppy Fly,
All dressed in blue and gold.
And as it was too soon to dine,
They drank some Periwinkle-wine,
And played an hour or two, or more,
At battlecock and shuttledore.
Said Mr. Daddy Long-legs
To Mr. Floppy Fly,
'Why do you never come to court?
I wish you'd tell me why.
All gold and shine, in dress so fine,
You'd quite delight the court.
Why do you never go at all?
I really think you ought!
And if you went, you'd see such sights!
Such rugs! Such jugs! and candle-lights!
And more than all, the King and Queen,
One in red, and one in green!'
'O Mr. Daddy Long-legs,'
Said Mr. Floppy Fly,
'It's true I never go to court,
And I will tell you why.
If I had six long legs like yours,
At once I'd go to court!
But oh! I can't, because my legs
Are so extremely short.
And I'm afraid the King and Queen
(One in red, and one in green)
Would say aloud, "You are not fit,
You Fly, to come to court a bit!"'
'O Mr. Daddy Long-legs,'
Said Mr. Floppy Fly,
'I wish you'd sing one little song!
One mumbian melody!
You used to sing so awful well
In former days gone by,
But now you never sing at all;
I wish you'd tell me why:
For if you would, the silvery sound
Would please the shrimps and cockles round,
And all the crabs would gladly come
To hear you sing, "Ah, hum di Hum"!'
Said Mr. Daddy Long-legs,
'I can never sing again!
And if you wish, I'll tell you why,
Although it gives me pain.
For years I cannot hum a bit,
Or sing the smallest song;
And this the dreadful reason is,
My legs are grown too long!
My six long legs, all here and there,
Oppress my bosom with despair;
And if I stand, or lie, or sit,
I cannot sing one little bit!'
So Mr. Daddy Long-legs
And Mr. Floppy Fly
Sat down in silence by the sea,
And gazed upon the sky.
They said, 'This is a dreadful thing!
The world has all gone wrong,
Since one has legs too short by half,
The other much too long!
One never more can go to court,
Because his legs have grown too short;
The other cannot sing a song,
Because his legs have grown too long!'
Then Mr. Daddy Long-legs
And Mr. Floppy Fly
Rushed downward to the foamy sea
With one sponge-taneous cry;
And there they found a little boat,
Whose sails were pink and gray;
And off they sailed among the waves,
Far, and far away.
They sailed across the silent main,
And reached the great Gromboolian plain;
And there they play for evermore
At battlecock and shuttledoor Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://www.nonsenselit.org |
|
Hosszúlábú sógor és a Légy (Magyar)
Bús Hosszúlábú sógor, kin szürke-barna dressz, sétálni ment a homokon, körötte semmi nesz, és ott a kavicsok között, hol hűsen fú a bríz, szembejött Legyem-Begyem úr, rajt kék-arany a dísz... S mert ebédelni kora még, ittak egy kis pöszmételét, s órákon át egyazonmód játszottak gummi-dominót. S így Hosszúlábú sógor: mondd, Legyem-Begyem úr, az udvar téged mért nem lát? régen szivembe szúr. Aranyszirom ruhád be finom, mindenkit elragad! miért nem mégy udvarhoz hát, szánd végre rá magad! Mit láthatnál! mit nézhetnél! az a porcellán! az a gyertyafény! hát még a királyné s a király! ez rőtben, amaz zöldben jár. Óh Hosszúlábú sógor! - felelt Legyem-Begyem - igaz, udvarhoz nem megyek, de ezt okkal teszem. Volna hat hosszú lábam, nem mennék; futnék én! de nem tudok, a lábam nézd mily rövid, szegény. S félek, hogy a királyi pár, mely mindig rőtben-zöldben jár, így szólna: Nem vagy komilfó, neked az udvar nem való. Óh Hosszúlábú sógor! - szólt Legyem-Begyem légy, - bár csak egy kicsikét dudolj, csak egy zümmentést tégy! Be jópofán daloltál, emlékszel, hajdanán, most mér nem énekelsz soha? mondd meg nekem, komám! Ha szólnál, az az ezüst hang tetszene kint-bent, fent-alant, szöcske, kiskakas, csiga, rák hallgatná a melódiát. Szólt Hosszúlábú sógor: - Nincs hangom már nekem! Barátom elmondom neked, bár fáj keservesen. Éve, hogy nem is zümmögök, a torkom berekedt, és ennek szörnyű oka van: lábam túl hosszú lett. Hat hosszú lábam itt meg ott a szivem nyomja! fulladok! ha állok, ülök, fekszem bár, egy hang nem jő torkomra már. Így Hosszúlábú sógor és Lcgyem-Begyem úr a tengerparton ültek, az ég fenn kék azúr, s igy szóltak: szörnyűség ez, megromlott a világ, egyiknek baja rövid láb, másiknak hosszú láb. Egyik udvarhoz nem mehet, mivel a lába kurta lett, másik még zümmögni se tud, mert lábból néki hosszú jut. És Hosszúlábú sógor meg Legyem-Begyem úr a tengernek rohantak, sikolyuk égbe szúr, találtak ott egy csónakot, vitorlája rózsaszín, s hajóztak a hullám között, óh messze-messze kinn, s a Csendes óceánon át elérték nagy Grambóliát, s ott örökké egyazon mód játszanak gummi-dominót.
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | H. A. |
|