Drinkwater, John: Holdfényes almák (Moonlit Apples Magyar nyelven)

At the top of the house the apples are laid in rows,

And the skylight lets the moonlight in, and those

Apples are deep-sea apples of green. There goes

A cloud on the moon in the autumn night.

A mouse in the wainscot scratches, and scratches, and then

There is no sound at the top of the house of men

Or mice; and the cloud is blown, and the moon again

Dapples the apples with deep-sea light.

They are lying in rows there, under the gloomy beams;

On the sagging floor; they gather the silver streams

Out of the moon, those moonlit apples of dreams,

And quiet is the steep stair under.

In the corridors under there is nothing but sleep.

And stiller than ever on orchard boughs they keep

Tryst with the moon, and deep is the silence, deep

On moon-washed apples of wonder.

Fönn a padláson almák sorba-sorba,

tetőablakból süt a hold mogorva,

tengerzöld fénnyel. Őszi éj sodorja a

felleget, s elbúj a holdvilág.

Deszkán egér kapirgál egyre, hosszan,

majd hallgatás, egér, ember se moccan,

felhő suhan, a hold bukik ki mostan,

nyilazza újra tengerzöld nyilát.

Setét sugárba fürdik a sok alma

a roskadó polcon, ezüstben alva,

az álom-almák holdsütötte halma,

a meredek lépcső oly néma lent.

A folyosókon senki, csak az álom,

és halkabban, mint a gyümölcsös ágon

cicáz a hold, cikázva haloványon

s a tündéri almákon ül a csend.