Greene, Robert: Esztelen szerelem (Foolish Love Magyar nyelven)

Some say love, foolish love,

doth rule and govern gods.

I say love, inconstant love,

sets men's senses far at odds.

Some swear love, smooth-face love,

is sweetest sweet that men can have.

I say love, sour love,

makes virtue yield as beauty's slave.

A bitter sweet, a folly vorst of all,

that forceth wisdom to be folly's thrall.

Love is sweet.

In fading pleasures that do pain.

Wherein sweet? Is that sweet,

that yieldeth sorrow for a gain?

If love's sweet, herein sweet,

that minute's joys are monthly woes.

'Tis not sweet, that is sweet nowhere

but where repentance grows.

Then love who list, if beauty be so sour:

Labour for me; love rest in prince's bower.

Esztelen szerelem,

hírlik, isteneken úr;

hirdetem, szerelem

embert ámít cudarul.

Méz legyen, s végtelen

gyönyör, jóllehet csalárd,

ám nekem éktelen,

ha a szép a jónak árt.

Keserű méz és vészes őrület,

mi észt a téboly rabságába vet.

Tán gyönyör? Mért gyönyör?

Szinte fáj, oly hervatag.

Szép gyönyör! Meggyötör,

annyit nyerhetsz rajta csak.

Ha gyönyör, igy gyönyör:

perc öröm, jaj hónapos:

nem gyötör, ha gyönyör

bűnbánat közt sarjadoz?

Szeress felőlem, bolond, aki szenved:

munkát nekem – hercegeknek szerelmet.