Wylie, Elinor: Lelkemet irgalmas remény (Let no charitable hope Magyar nyelven)

Now let no charitable hope
Confuse my mind with images
Of eagle and of antelope:
I am in nature none of these.

I was, being human, born alone;
I am, being woman, hard beset;
I live by squeezing from a stone
The little nourishment I get.

In masks outrageous and austere
The years go by in single file;
But none has merited my fear,
And none has quite escaped my smile.

Lelkemet irgalmas remény
Ne formálja sas, antilop
Képére többé, mert hisz én
Egyikre sem hasonlítok.

Ember vagyok: sorsom magány,
Asszony vagyok: kín fojtogat,
A kőből sajtolom silány,
Szegényes táplálékomat.

Vonul a szörnyű maszkabál,
Az évek sora monoton,
Félelmem egyiknek se jár,
S egy sem kerüli mosolyom.