Montague, John: A mesebeli akadályok mind (All Legendary Obstacles Magyar nyelven)

All legendary obstacles lay between
Us, the long imaginary plain,
The monstrous ruck of mountains
And, swinging across the night,
Flooding the Sacramento, San Joaquin,
The hissing drift of winter rain.

All day I waited, shifting
Nervously from station to bar
As I saw another train sail
By, the San Francisco Chief or
Golden Gate, water dripping
From great flanged wheels.

At midnight you came, pale
Above the negro porter's lamp.
I was too blind with rain
And doubt to speak, but
Reached from the platform
Until our chilled hands met.

You had been travelling for days
With an old lady, who marked
A neat circle on the glass
With her glove, to watch us
Move into the wet darkness
Kissing, still unable to speak.

A mesebeli akadályok mind köztünk
Tornyosultak: a képzelet hosszú síksága,
A hegyek iszonyú ráncai
Es az éjszakában titkon megárasztván
A Szakramentót, elöntve San Joaquint
A sziszegő, pászmás téli eső.

Naphosszat vártam, ingázva,
Csapódva kocsma és állomás között
Es néztem az elsuhanó vonatokat
A San Franciscót mindenek előtt,
Meg az Aranykaput, ahogy vizet
Fröcskölnek peremes, nagy kerekeik.

Végre éjfélkor megérkeztél, sápadtan
A néger kalauz lámpása fényében,
Én meg a sűrű esőtől vakon
S a hangok kétségétől szótlanul
Nyúltam érted föl a peronról,
Míg didergő kezünk nem találkozott.

S az öreg hölgy, kivel napokig együtt
Utaztál, most takaros kört
Dörgölt a kocsiüvegre kesztyűjével,
Hogy lásson bennünket, amint
Beleveszünk a sötétségbe, csókolózva,
Mert szólni még mindig nem tudunk.