Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Wordsworth, William: Mi heten (We are seven Magyar nyelven)

Wordsworth, William portréja

We are seven (Angol)

 

            A SIMPLE Child,
          That lightly draws its breath,
          And feels its life in every limb,
          What should it know of death?

          I met a little cottage Girl:
          She was eight years old, she said;
          Her hair was thick with many a curl
          That clustered round her head.

          She had a rustic, woodland air,
          And she was wildly clad
          Her eyes were fair, and very fair;
          --Her beauty made me glad.

          "Sisters and brothers, little Maid,
          How many may you be?"
          "How many? Seven in all," she said
          And wondering looked at me.

          "And where are they? I pray you tell."
          She answered, "Seven are we;
          And two of us at Conway dwell,
          And two are gone to sea.          

          "Two of us in the church-yard lie,
          My sister and my brother;
          And, in the church-yard cottage, I
          Dwell near them with my mother."

          "You say that two at Conway dwell,
          And two are gone to sea,
          Yet ye are seven!--I pray you tell,
          Sweet Maid, how this may be."

          Then did the little Maid reply,
          "Seven boys and girls are we
          Two of us in the church-yard lie,
          Beneath the church-yard tree."

          "You run about, my little Maid,
          Your limbs they are alive;
          If two are in the church-yard laid,
          Then ye are only five."

          "Their graves are green, they may be seen,"
          The little Maid replied,
          "Twelve steps or more from my mother's door,
          And they are side by side

          "My stockings there I often knit,
          My kerchief there I hem;
          And there upon the ground I sit,
          And sing a song to them.

          "And often after sunset, Sir,
          When it is light and fair,
          I take my little porringer,
          And eat my supper there.

          "The first that died was sister Jane;
          In bed she moaning lay, 
          Till God released her of her pain;
          And then she went away.

          "So in the church-yard she was laid;
          And, when the grass was dry,
          Together round her grave we played,
          My brother John and I.

          "And when the ground was white with snow,
          And I could run and slide,
          My brother John was forced to go,
          And he lies by her side
          "How many are you, then," said I,
          "If they two are in heaven?"
          Quick was the little Maid's reply,
          "O Master! we are seven."

          "But they are dead; those two are dead!
          Their spirits are in heaven!"
          'Twas throwing words away; for still
          The little Maid would have her will,
          And said, "Nay, we are seven!"



FeltöltőRossner Roberto
Az idézet forrásaLyrical Ballads

Mi heten (Magyar)

 

Az ember, míg csak kislegény,
Oly könnyű, friss erő,
A halálról, míg élte fény,
Mit is tudhatna ő?

Egy lánykára leltem én;
Nyolc volt - ő mondotta így -
Göndör hajzat virult fején,
Rusztikus volt, s szelíd.

Erdő-, s földillat lengte át,
Különcmód öltözött;
Szemében égi tisztaság,
Bája lenyűgözött.

" Testvéred van-e, mondd nekem;
Hanyan vagytok, hanyan? "
" Hányan is? Összesen heten. "
Szólt, s nézett kíváncsian.

" S a többiek? " - " Heten tehát;
Kettőnk már elvirult,
S Conway földjében vert tanyát,
S kettő tengerbe fúlt.

E kertben ketten nyugszanak,
Egy fiú- s egy lánytestvér,
S e temetőben napra nap
Időzöm anyámmal én.”

" Kettőtök tehát elmaradt,
S kettő vízbe veszett.
Mégis heten? - Egy pillanat,
Hát az meg hogy lehet? "

" Pedig heten. " - S sorolta könnyedén
A fiúkat, s a lányokat:
" Kettőnk épp itt e kert ölén
Nyugszik a fák alatt. "

" Ne kapkodj, várj egy kicsit,
Csak lassan, kisleány,
Ha kettő holtként nyugszik itt:
Öten vagytok csupán.! "

" Hantjuk ma még, zöldellve szép;
Anyánk gondozza tán,
Ímhol e lak, s amott nyugszanak
Ők egymás oldalán.

Harisnyám ott javítgatom,
Fejkendőm ott szegem,
S hantjukra ülve száll dalom,
Hogy hallják énekem.

S midőn, ha alkonyóra van,
Láboskám véve fel,
Az estebédem, jó uram,
Én ottan költöm el.

Elsőül meghalt Jane húgom;
Ágyában jajgatott,
S hogy Istenhez ért e fájdalom;
Ő meg is váltatott.  


E sír övé, mely itt terül
E hervadt kert ölén,
S mi játszottunk e hant körül;
A bátyám John, meg én

 S szállott a sírra hólepel
És John bátyám meghült,
Addig szánkázott énvelem,
Míg Jane mellé került. "

" Hanyan tehát, az Istenért,
Ha ketten a Mennybe' fenn? "
És válasza túl gyorsan ért:
" Heten, uram, heten! "

" De hisz halottak! Mind halott!
Lelkük a Mennybe’ fenn. "
S hogy szóm elhalván csöndre vált,

A lánykám kihúzta magát:

” Nem, mi így vagyunk heten! „ 



FeltöltőRossner Roberto
Az idézet forrásahttp//:héttorony.hu

minimap