Keats, John: Renoldsné asszony macskájához intézett szonett (Sonnet to Mrs. Renolds’s Cat Magyar nyelven)

Cat! who has pass'd thy grand climacteric,
How many mice and rats hast in thy days
Destroy'd? How many tit-bits stolen? Gaze
With those bright languid segments green, and prick
Those velvet ears - but prythee do not stick
Thy latent talons in me - and tell me all thy frays,
Of fish and mice, and rats and tender chick;
Nay, look not down, nor lick thy dainty wrists, -
For all the wheezy asthma - and for all
Thy tail's tip is nick'd off - and though the fists
Of many a maid have given thee many a maul,
Still is thy fur as when the lists
In youth thou enter'dst on glass-bottled wall

Cica, ki túl vagy már fénypontodon,
Fel hány patkányt falál s hány egeret?
Elcsent csemege hány jutott neked?
Nyisd álmatag smaragd szemed, nagyon
Hegyezd bársony füled – rejtett karom
Ne nyomuljon belém –, és ne feledd,
Hány vérzett harcban el apróbarom;
Figyelj, ne nyaldosd ízes mancsodat, –
Ziháltál sokszor – hej, van némi gond:
Farkad csonka – és bár kaptál sokat
Cselédlánytól farbarugást, pofont,
Bundád dús, mint mikor rácsok alatt
Léptél sorompóba mint ifju csont.