Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Mahon, Derek: Az én csibész nagybátyám (My Wicked Uncle Magyar nyelven)

Mahon, Derek portréja

My Wicked Uncle (Angol)

It was my first funeral.
Some loss of status as a nephew since
Dictates that i recall
My numbness, my grandfather's hesitance,
My five aunts busy in the hall.

I found him closeted with living souls-
Coffined to perfection in the bedroom
Death had deprived him of his mustache,
His thick horn-rimmed spectacles,
The easy corners of his salesman dash
(Those things by which I had remembered him)
And sundered him behind unnatural gauze.
His hair was badly parted on the right
As if for Sunday school. That night
I saw my uncle as he really was.

The narrative he dispensed was mostly
Wicked avuncular fantasy-
He went in for waistcoats and haircream.
But something about him
Demanded that you picture the surprise
Of the chairman of the board, when to
'What will you have with your whiskey?' my uncle replies-
'Another whiskey, please.'

Once he was jailed in New York
Twice on the same day-
The crookedest chief steward in the Head Line.
And once (he affected communism)
He brought the whole crew out on strike
In protest at the loss of a day's pay
Crossing the international date line.

The buried him slowly above the sea,
The young Presbyerian minister
Rumpled and windy in the sea air.
A most absorbing ceremony-
Ashes to ashes, dust to dust.

I saw sheep huddled in the long wet grass
Of the golf-course, and the empty freighters
Sailing for ever down Belfast Lough
In a fine rain, their sirens going,
As the gradual graph of my uncle's life and
Times dipped precipitately
Into the bowels of Carnmoney Cemetery.

His teenage kids are growing horns and claws-
More wicked already than ever my uncle was.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://en.allexperts.com

Az én csibész nagybátyám (Magyar)

Az volt az első temetésem.
Valami rokoni státusveszteség
Arra késztet, hogy felidézzem
Dermedtségem, nagyapám döbbenetét,
Öt nagynéném az előtérben.

Élőkkel meghitt együttlétben leltem őt -
Példásan koporsóba téve a hálószobában.
A halál megfosztotta bajuszától,
Vastag, szarukeretes szemüvegétől,
Hol megpihent az ügynök-lendület
(Ezekről emlékezem rá ma is).
Mint furcsa fátyol mögött, úgy feküdt.
Haja rosszul elválasztva jobb oldalán,
Mintha templomba menne. Ez éjszakán
Amilyen volt, olyannak láttam őt.

A sok történet, melyet előadott,
Nagybácsis fantázia szülötte volt -
Mellényről, hajkrémről túl sokat regélt,
Valamivel azért
Mégis úgy hatott a képzeletre,
Hogy láttuk a meglepett Elnököt, mikor kérdésére:
„Mit parancsol a whiskeyjéhez?" - nagybátyám azt felelte:
„Még egy whiskeyt, ha lehet."

Volt, hogy New Yorkban lebukott
Kétszer ugyanaznap -
A Fő Vonal hajóstársaság legravaszabb stewardja volt.
Máskor meg (megjátszva a kommunistát)
A legénységet sztrájkra bírta rá,
Amiért elvesztettek egynapi bért,
Mikor áthaladtak a nemzetközi dátumvonalon.

Lassan búcsúztatták a tengeren.
Az ifjú lelkész dagályosan beszélt,
Haját borzolta a tengeri szél.
Roppant lekötő szertartás volt -
Hamu hamura, por porra hullt.

A golfpálya nedves füvén összebújt
Juhokat láttam, s a Belfast-öböl vizén
Szokott útjuk rótták az üres teherhajók
A szitáló esőben, búgott a gőzsíp,
Amint nagybátyám életgörbéje és maga az idő is
Süllyedt, mind gyorsabban,
S eltűnt a Carnmoney Temető gyomrában.

Karmát-szarvát növeszti két fia,
Nagyobb csibészek már, mint ő volt valaha.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaT. E.

minimap