Borges, Jorge Luis: Einar Tambarskelver Heimskringla, I, 117 (Einar Tambarskelver Heimskringla, I, 117 Magyar nyelven)

Odín o el rojo Thor o el Cristo Blanco...

Poco importan los nombres y sus dioses;

no hay otra obligación que ser valiente

y Einar lo fue, duro caudillo de hombres.

Era el primer arquero de Noruega

y diestro en el gobierno de la espada

azul y de las naves. De su paso

por el tiempo, nos queda una sentencia

que resplandece en las crestomatías.

La dijo en el clamor de una batalla

en el mar. Ya perdida la jornada,

ya abierto el estribor al abordaje,

un flechazo final quebró su arco.

El rey le preguntó qué se había roto

a sus espaldas y Einar Tambarskelver

dijo: Noruega, rey, entre tus manos.

Siglos después, alguien salvó la historia

en Islandia. Yo ahora la traslado,

tan lejos de esos mares y de ese ánimo.

Odín, a fehér Krisztus, a vörös Thor...

Puszta nevek az istenek nekem;

bátorság az egyetlen kötelesség,

s bátor volt Einar, hadak kemény ura.

Íjászok közt Norvégiában első,

kék kardja mestere, s hajórajoknak

mester parancsnoka. Lépte nyomát

az idő megőrzi, s a könyvek idézik

szállóigévé váló válaszát,

amit a tengert túlharsogó zajban

mondott a gyászos, vesztett nap után,

hogy seb tátongott hajójuk oldalán,

s íját egy nyílhegy telibe találta.

A zajra hátrafordult a király,

kérdvén, mi tört el, s Tambarskelver így szólt:

Norvégia, kezed között, király!

A régi történetet följegyezték

Izlandon. S én azoktól a vizektől

s szellemtől távol most előveszem.