Cisneros, Antonio: Javier Heraud (Javier Heraud Magyar nyelven)

Medía un metro ochenta. Sus manos
eran fuertes como ramas de ficus.
Traje gris y en invierno
una chompa contra el aire
o las hojas desatadas
desde el último otoño.
Sobre sus ojos, os diréque estaban llenos
de ciudades. (No escribo
estas cosas porque ha muerto.
En verdad, se hundían
en su cara, demasiado
marrones y profundo.)
Ahora, sólo puedo
buscar alguna cosa parecida
a nuestro hermano, entre la tierra
mojada por el río.
Su cuerpo ha cambiado de pieles y colores
en estos meses duros.

Egy méter nyolcvan centi volt. Keze
erős, akár a fikuszág.
Szürke ruhát viselt és tavasszal
pulóvert a huzat
vagy a múlt ősz óta már,
a hullott levelek ellen.
Szeméről azt mondta volna akárki,
hogy városokkal van tele. (Nem azért
írom le mindezt, mert már halott.
Az arcán valóban
túl sok barna szín
és mélység olvadt egybe.)
Ma már csupán
a folyó öntözte földben tudnék
testvérünkhöz hasonlót
találni. Teste
burkot és színt cserélt
ezekben a kemény hónapokban.