Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Under, Marie: Hívatlan vendég (Kontvõõras Magyar nyelven)

Under, Marie portréja
Képes Géza portréja

Vissza a fordító lapjára

Kontvõõras (Észt)

Ma tulen, ma tulen, tee lahti uks!
Ei aita siin nuuksumine, ei luks.

Sind tunnen ju ammu, su lapseeast,
sind välja valind ma teiste seast.

See enne sündi ju nõnda säet,
sa mulle antud ja jäet.

Ju iidsest ajast määrat me hõim
ning et su süda mu küna ja sõim.

Ma elan su veres kui kala vees,
kui laine meres ma sinu sees.

Ma tulen, ma tulen, tee lahti uks!
Olen mure, eks näe, kes ei alistuks.

Ma valvan - must ingel su ukse ees:
läed sisse - kui tuuleõhk minagi sees.

Kui mu enese pesa su kamber mul tunt:
tulen päeval või keskööl - murran sisse kui hunt.

Ma jagan su pala: su leib ja su kruus
käind enne kui sinu ju minu suus.

Su laud ja su tool - kuid alles su säng:
sääl lokkab me kahe sigitusmäng.

Ma tulen, ma tulen! Sa ruumi tee:
sest seekord jään kauaks, joon su viina ja vee!

Ma tulen, ma tulen. See ei tähenda hääd!
Pää kummarda maani ja - üles käed!

Ma tulen, ma tulen, tee lahti uks!
Olen mure ja teen su õnnetuks.

Raudküüsi kisun su une suust,
sa virgud kui salvat - hing pole ju puust.

Su ajju nõelun,et terituks taip:
su mällu tõved ja mõni laip.

Tead, kusagil vaikselt kannatab üks
siis sina heitle ja aruta: miks?

Tead, kusagil saatusest ahistet kaks
nende koorem su selga, et murduks su jaks.

Tead, kusagil silmavett valamas kolm,
sest niiskub su padi ja jalge all tolm.

Ema südamehaigus ja hingepakk
sind lämmatagu kui hullujakk.

Su päevad vaid seks sulle kätte loet,
et teiste elu saaks kirjadeks sisse koet.

Ma tulen, ma tulen, mu paremal käel
ühtsoodu sa kõnnid tuldpurskaval mäel.

Sind kihutan taga, kuni maha murt
su südame jänes - olen hääd tõugu hurt!

Ma matan su suu, kui hingeldad just:
uut südant ja mälu - ja unustust!

Nii kaua sind luilutab minu lull,
kuni kustub su silmade seebimull.

Ma tulen,ma tulen,tee lahti uks!
Olen mure ja teen su õnnetuks.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.hot.ee

Hívatlan vendég (Magyar)

Jövök, jövök, nyisd ki az ajtót!
Ne szipogj, ne zokogj, ne sóhajtozz!

Kicsi gyerekként ismertelek jól,
kiválasztottalak már téged akkor.

Amikor még meg se születtél,
nekem rendeltek, az enyém lettél.

Örök időktől lépted vigyáztam,
szíved a ladikom és a jászlam.

Mint vízben a hal, véredben élek,
mint hullám a tengerrel, úgy vagyok véled.

Jövök, jövök, nyisd ki az ajtód!
Én vagyok a gond, ki meg nem hajlok.

Én, fekete angyal, őrködöm önként:
belépsz, s megelőzlek szélfuvalomként.

Mint saját fészkem, ismerem szobádat,
jövök nappal, éjjel mint farkas, ha támad.

Italod, kenyered velem megosztod,
előbb lesz enyém, mint a te kosztod.

Asztalunk, székünk - még ágyunk is közös:
ölelkezni éjjel az én karomba jössz.

Itt vagyok - most majd sokáig maradok:
iszom vized, borod, eszem falatod.

Itt vagyok s ez jót neked nem jelent,
emeld fel kezed és hajtsd földig fejed!

Itt vagyok. Ki vagyok? majd meglátod:
én vagyok a gond, a boldogtalanságod.

Vaskarmokkal tépem ki álmod a szádból,
ébredsz fel, mint kígyómarástól.

Agyadba szúrok, ha álom pihentet,
hogy betegséget láss, bajt és holttestet.

Tudod, hogy valahol valaki szenved:
tépelődsz, töprengsz, hogy segíthess ennek.

Tudod, hogy bilincsben sínylődik kettő:
terhük téged nyom, kín gyötör, meddő.

Tudod, hogy valahol vernek három árvát:
ettől lesz sós az italod s párnád.

Az anya fájdalma rajtad átzúgjon,
téged fojtogasson, mint kényszerzubbony.

Napjaid csak azért számlálták kezedbe,
hogy mások életét tarkára sződd be.

Jövök, jövök hozzád, én vagyok, nem más,
jobb kezem felől tűzhányó hegyen jársz.

Űztelek eddig, szét is tépem már én
szívedet, nyuladat, jófajta agár, én.

Szád betapasztom, ha valakit hívnál,
hogy szavad se hallja az, akit hívtál:

Addig duruzsolok füledbe, míg sötét
szemed szét nem pattan, mint szappanbuborék.

Jövök, jövök. Hogy ki vagyok: meglátod.
Én a gond vagyok: boldogtalanságod.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. G.

minimap