Lind poegadega (Észt)
Elas, elas uisa unes,
pesa palmis siis ja munes
sinitähnilisi mune,
ikka nagu läbi une.
Kuni äratet sai tema
- nüüd ju hellameelne ema -
pesapõhjas murdund koorest
oma lihast-verest noorest.
Tundis kõhu all ta ploomi -
pehmeid, paljaid imeloomi.
Taipas! Lendu! Kinni kihust,
sääse, kärbse - kõigi ihust!
Puhu üles, alla puhu!
Kõik, mis mahtus, suhu! suhu!
Nokkis maast ja ahmis õhust:
aetud viiest-kuuest kõhust.
Oi, neid põhjatumaid suid!
Vaja sööta sitkeks luid,
selga sulist sooja kinda,
taha lustiliku saba,
tiivad külge - laulu rinda,
et see tõuseks, ja see tõuseks, erk ja vaba. Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://www.ut.ee/verse |
|
Madár, fiókákkal (Magyar)
Élt, élt s mindez mi volt? Álom.
Fészket rakott fenn az ágon
s tojt kékpöttyös tojásokat,
félálomban lebegve csak.
De felébred már benne a
gyöngéd szívű, érző anya -
felébreszti tört tojáshéj
s tört tojásból kibújt csöppség.
Szilva-puhák, csudaszépek,
pihétlen kis pihegések!
Nem töpreng, már indul is el:
ezeknek légy, muslica kell!
Cikáz fel-le s amit elejt,
mindent, mindent szájába rejt.
Most aztán hazafelé száll,
ott várja öt csipogó száj.
Ó, azok a kútmély szájak
mindig élelemre várnak:
csontjuk, húsuk gyarapodjék,
hátuk, farkuk tollasodjék,
nőjön szárny az oldalukra
s torkukba dal: szabad, tiszta!
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | K. G. |
|